Támogassuk a XI. kerületbe tervezett „szuperkórház” létrehozásával kapcsolatos aláírásgyűjtést! Kérjük, amennyiben egyetért a leírtakkal, azt aláírásával támogassa!
Szuperkórház
Támogassuk a XI.
kerületbe tervezett „szuperkórház” létrehozásával kapcsolatos aláírásgyűjtést!
Kérjük, amennyiben egyetért a leírtakkal, azt aláírásával támogassa!
https://forms.gle/m4PesYeuUtrB6Z249
Megdöbbenéssel
olvassuk a sajtóban utóbbi napokban megjelenő frissen megválasztott
polgármesterek nyilatkozatait a fővárosban tervezett egészségügyi beruházásokkal
kapcsolatban. Ezen vélemények főként a XI. kerületbe tervezett Dél-budai
Centrumkórház, a média és a köznyelv által csak „szuperkórháznak” nevezett
intézményt érintik. Nyilatkozataik arról szólnak, hogy minden erejükkel
megpróbálják meggátolni ennek az új kórháznak a felépítését. Már ez önmagában
sem érthető, hiszen felelősen gondolkodó városvezetőnek éppenséggel örülnie
kellene, hogy városa, kerülete új létesítménnyel gazdagodik. Itt azonban ennél
sokkal többről van szó. A köznyelv által találóan „szuperkórháznak” nevezett
intézmény ugyanis kiérdemli ezt a jelzőt.
Magyarországon
jelenleg nincs olyan intézmény, ahol egy helyen tudnánk teljes egészségügyi
ellátást biztosítani az arra rászorulóknak. Értjük ezalatt, hogy a sürgősségi
ellátás során felmerülő összes problémát, benne
kardiológiai-szívsebészeti-érsebészeti sürgősségi állapotok, stroke,
traumatológiai, idegsebészeti ellátás, és hozzájuk nélkülözhetetlen magas
színvonalú intenzív terápia és képalkotó vizsgálatok (CT, MR, PET-CT) egy helyen
lehessen megoldani. Így arra kényszerülünk, hogy adott esetben igen rossz
állapotban lévő, lélegeztetett, instabil betegeket szállítsunk egyik intézetből
a másikba, néha a Duna túlpartjára. Az új kórház erre a helyzetre adna megoldást
1,2 millió embernek.
Jelen sorok
szerzőjének lehetősége volt pár évet külföldi kórházakban tevékenykedni,
Bécsben és Párizsban több helyen dolgozott. Az ottani logisztikai problémák a
20. század közepén, természetesen teljesen más anyagi lehetőségek közt hasonlóak
voltak. Az eredeti kórházépületek (Párizsban a legrégebbi - még ma is működő -
kórház az 1600-as évek közepén, Bécsben az 1700 as évek végén nyílt meg) ún.
pavilonrendszerben készültek el, egymás közelében elhelyezkedő épületek tucatjai
állnak még ma is, s így épültek fel az 1800-as évek végén a még ma is működő
budapesti kórházak, ahogy ezt mindenki látja, ha a Szent János vagy Szent
László Kórházakban jár.
Ez az elrendezés
mára elavulttá vált. A 20. században épült nagy külföldi kórházak kivétel nélkül
egy tömbben épült, általában égbe törő intézmények. Gondoljunk a bécsi AKH-ra
vagy a párizsi Henri Mondor 22 emeletes épületére, ahol a szerző fél éven át
dolgozhatott. Ezekben az intézetekben minden szakma megtalálja a helyét,
helikopter leszállópálya áll az épület tetején, több CT és MR van az intézetben.
Az egészségügy centralizálttá vált, nem az a lényeg, hogy minden kerületben
legyen egy CT, hanem hogy jó minőségű CT és gyakorlott orvos legyen több, de
magas színvonalú szakmai centrumban.
Egy ilyen és
hangsúlyozzuk, első ilyen intézmény lenne a „szuperkórház”, amivel több
évtizedes lemaradást lehetne csökkenteni az egészségügyi ellátás területén. Az
orvosi szakma örömteli várakozással tekintett eddig is erre az új lehetőségre, s
most megrökönyödéssel tapasztalja a felelőtlen nyilatkozatokat. Hiszen most
nemcsak a város, kerület, hanem az egész régió, sőt az ország egészének
ellátását javító kórházkomplexumot akarnak valótlan indokra hivatkozva,
vélhetően politikai okból megtorpedózni. Nem az a kérdés, hogy ilyen
szuperkórházra szükség van-e, hanem az a kérdés, hogy Budapest környékén kettőre
vagy háromra van-e szükség. Az egészségügy pártpolitikától független közös ügy
kell hogy legyen, támogassuk együtt a kormányzatot elképzelésének
megvalósításában.
dr.
Temesszentandrási György
(A szerző gyakorló
orvos, osztályvezető főorvos, PhD a 250 éves Semmelweis Egyetemen)