"Európa létkérdése a politikai és hitbéli megújulás. Nem juthatunk el odáig, hogy a Birodalom - a Római Birodalomhoz hasonlóan - üldözze és katakombákba kényszerítse az Európa alapját és kultúráját jelentő életformát. "
Radnai István
A kereszténydemokrácia megújulása létkérdés
Európa létkérdése a politikai és hitbéli megújulás. Nem juthatunk el odáig, hogy
a Birodalom - a Római Birodalomhoz hasonlóan - üldözze és katakombákba
kényszerítse az Európa alapját és kultúráját jelentő életformát.
Nem oldható meg olyan egyszerűen probléma, hogy a Merkel-korszaknak egyszer s
mindenkorra le kell tűnnie!
A
kereszténységet manapság három tényező tartja nyomás alatt.
A
bevándorlás és a harcos iszlám térítése és a tömeges bevándorlás csak a jéghegy
csúcsa.
Ha nem változtat a politikáján a radikalizálódó ellenzék erősen megszoríthatja
és támadhatja mind a demokráciát, mind a kereszténységet!
A
bajor testvérpárt érzékelte a veszélyt, azonban a geopolitikai helyzet
pillanatnyilag arra kényszeríti, hogy elveit részben feladva, összezárjon a még
éppen hogy kormányzó CDU-val. Ha valaki azt gondolja, legyen ez a németek
problémája, nagyon téved.
Németország vezető szerepe az Unióban - paradox módon - megerősödött az
Egyesült Királyság távozásával.
Már csak egy partnere és egyben ellenfele van a hegemóniáért folytatott
rivalizálásban: ez Franciaország. Franciaország, amelynek nem éppen
kereszténydemokrata hagyományai vannak.
Ami a politikai részét illeti az új baloldal, sőt a szélsőségek megerősödése
figyelhető meg Európában. Extrém akciócsoportok Franciaországban durva
támadásokat intéznek a templomok ellen, Svédország az önfeladás irányába halad
és önként veri le a keresztet a templomokról. Németországban az önvédelmi
programmal induló AfD radikalizálódik, Ez azt jelenti, hogy egyházellenesség és
munkáspárti irányzat látszik a pártban megjelenni. Az egyetlen programpontra
épülő párt a bevándorlás ellenes jelszavak mellett már a CDU mellett az egyházat
is támadja. Erre abban látja az alapot, hogy az általuk "államegyháznak"
nevezett német evangélikus egyház, a német elit nem védi meg állampolgárait.
A
Gender-kérdésben a zöldeket tartja bomlasztó erőnek. a hanyatló SPD - amely
erősen a multikulti pártján áll - természetesen a célkeresztben van.
Mint a fentiekből is látszik, nem német belügyről van szó, a jelenség az Unióban
sokkal nagyobb jelentőséggel bír.
Miért maradhatott fenn az egyházüldözés ellenére a kereszténység kétezer évig?
Nézzünk magunkba! A hívek jelentős része langyos és akaratlanul is liberális
hozzáállását a hit meggyengülése okozza. A második világháború okozta sokkból a
három kereszténydemokrata politikus Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide De
Gasperi vezette ki Európát. Megalapították a béke garanciáját jelentő Szén- és
Acélközösséget, amelybe a Benelux államokat is bevonták.
Ez a szerződés nemcsak a háborúk ipari bázisát ellenőrizte a tartós béke
érdekében, hanem alapját képezte - a fokozatosan bővülő és erősödő - Európai
Uniónak. Ez az Unió azonban kereszténydemokrata és szociáldemokrata vezetéssel
szembe megy az alapelvekkel.
Nyilvánvaló, hogy a hatalmi játszmák mellett a hit meggyengülése és a - ma már
nem is titkolt - keresztényellenesség vezetett ehhez a fordulathoz.
A
liberális multikulti - amely a különböző kultúrák egymás melletti létezését
feltételezi - erősen támogatja a nem európai normák szerint élő népesség
betelepítését, a népesség fogyásának ellenszereként. Úgy vélte még a nagytőke
is, hogy olcsó munkaerőhöz jutnak.
Hogy a fentiek tévesnek bizonyultak, ma már világos. A funkcionális analfabéták
- ahogy az AfD fogalmaz -, munkaerőnek nem alkalmasak, el kell tartani őket "a
dolgozók izzadsága árán megtermelt javakból". Ez Németország lemaradásban
tengődő keleti részében különösen éles kérdés.
De nézzük meg, hogy az állami politika mellett, merre indult el az egyház. A
kereszténytanítás félreértelmezése is felbukkan a menekültkérdésben! Európa
ugyanis nem képes befogadni a nélkülözők milliárdjait!
A
keresztény ember kötelessége felebarátjának segíteni. Ezt pedig a nélkülözők
szülőhelyén kell megtenni. Valamint nem hagyhatjuk figyelmen kívül a köztünk élő
elesett, elszegényedett keresztény testvéreinket.
A
zsidó vallás is előírja a jótékonykodást, de ők sokkal józanabbul állnak a
kérdéshez és elsősorban a hit-testvéreikről gondoskodnak.
Látni kell, hogy a "Könyv népének" harmadik ága, a harcos iszlám, mindkét vallás
ellenfele. Ahol nagy létszámban megtelepednek, igyekeznek a sariját, az iszlám
jogot, a befogadó ország törvényei fölé helyezni. Ez a tendencia az európai
értékek felszámolásához vezethet. Erdő Péter bíboros úr a lényegre tapintott,
amikor kijelentette: "Európában az ateista is keresztény". Más szavakkal ez azt
jelenti, hogy hagyományai és életstílusa a keresztény beidegződésekre épül.
Nyilvánvaló példája ennek a monogám házasság.
Az, hogy ma már egyáltalán megkérdőjelezhető egyesek által, hogy a házasság és a
család egy férfi és egy nő kapcsolatára épül, szintén a hit meggyengülésnek
következménye éppúgy, mint a "társadalmi nem" fogalma, amely megkérdőjelezi a
biológia nem meghatározó voltát.
Mi tehát a tétje az Unió kereszténydemokrata irányvonalának? Ha feladjuk
elveinket, nem rendezkedünk be - a józan ésszel is belátható önvédelemre - három
irányból éri támadás európai értékeinket. A külső támadás mellett a liberális és
a radikális irányzatok fokozódó nyomására kell számítanunk, azzal a tudattal,
hogy a korai kereszténység hite és áldozatvállalása a mai kereszténységből -
Európában és a tengerentúl - dominánsan hiányzik. Vagyis a megtartó erő hiánya
okozhatja Európa és a más kontinenseken élő keresztény testvéreink pusztulását.
Pusztulását és nem meggyengülését, ezt be kell látnunk. Emberi erőfeszítéseink
és alázat nélkül tulajdonképpen elutasítjuk Isten segítségét. Pedig az saját
képére és hasonlatosságára teremtett embernek Ígérete van, és ezt az ígéretet a
Megtestesült Ige, a feltámadt Krisztus által nyertük el. Ha nincs feltámadás,
hitünk sincs, ha nincs hitünk, mi biztosítja az Emberi Nem fennmaradását?