Október 30-án a kereszténység Európába érkezésének eseményeiről beszélt Ferenc pápa az általános kihallgatás keretében. Emlékeztetett, hogy az Egyház misszióját a Szentlélek vezeti: ő ragyogtatja fel Krisztus világosságát az éjszakában, ő nyitja meg a szívet és ő teszi merésszé a hitet.
A Szentléleknek
köszönhetően lehullnak a szív láncai!
Október
30-án a kereszténység Európába érkezésének eseményeiről beszélt Ferenc pápa az
általános kihallgatás keretében. Emlékeztetett, hogy az Egyház misszióját a
Szentlélek vezeti: ő ragyogtatja fel Krisztus világosságát az éjszakában, ő
nyitja meg a szívet és ő teszi merésszé a hitet. Magyarra fordított katekézisét
teljes egészében közöljük.
Kedves testvéreim, jó napot
kívánok!
Amikor olvassuk az
Apostolok cselekedeteit, látjuk, hogy a Szentlélek a főszereplője az Egyház
küldetésének: ő az, aki vezeti az evangéliumhirdetők útját, aki megmutatja,
milyen úton járjanak.
Világosan látjuk ezt,
amikor Pál apostol, Troászba érve, látomást kap. Egy makedón férfi könyörög
neki: „Jöjj át Makedóniába, és segíts rajtunk!” (ApCsel 16,9). Az
észak-macedóniai nép büszke erre. Nagyon büszkék arra, hogy hívták Pált, hogy
hirdesse Jézus Krisztust. Elevenen él emlékezetemben, hogy az a szép nép milyen
meleg szeretettel fogadott engem: őrizzék meg ezt a hitet, melyet Pál hirdetett
nekik! Az apostol nem habozott: elindul Makedóniába, biztos abban, hogy maga
Isten küldi őt, és a Via Egnatián elérkezik Filippibe, egy „római kolóniába” (ApCsel
16,12), hogy hirdesse az evangéliumot. Pál több napig ott marad. Három esemény
határozza meg Filippiben való tartózkodását ez alatt a három nap alatt. Három
fontos esemény: 1. az evangelizálás, valamint Lídiának és családjának a
megkeresztelése; 2. a letartóztatása, melyet Szilással elszenvednek, miután
ördögöt űztek egy gazdái által kizsákmányolt rabszolganőből; 3. a börtönőrnek és
családjának a megtérése és megkeresztelkedése. Ismerjük ezt a három eseményt Pál
életében.
Az evangélium hatalma
elsősorban a Filippi-beli nőket ragadja meg, különösképpen a Thüateira városából
való, istenhívő bíborkereskedőt, Lídiát, akinek az Úr megnyitja szívét, „hogy
odafigyeljen Pál szavaira” (ApCsel 16,14). Lídia ugyanis befogadja Krisztust,
megkapja a keresztséget családjával együtt, és befogadja azokat, akik
Krisztuséi: otthonába fogadja Pált és Szilást. Itt van a bizonyság a
kereszténység Európába érkezéséről: ez egy mindmáig tartó inkulturációs folyamat
kezdete. Makedónia felől érkezett az evangélium.
A Lídia otthonában
tapasztalt meleg után Pálnak és Szilásnak a börtön zordságával kell számolnia: a
vigaszból, melyet Lídiának és családjának megtérése jelentett nekik, átkerülnek
a börtön vigasztalanságába. Börtönbe vetik ugyanis őket, mert Jézus nevében
megszabadítanak egy rabszolganőt, „akiben jós szellem volt, és aki nagy hasznot
hajtott gazdáinak” jósló mesterségével (ApCsel 16,16). Gazdái rengeteget
kerestek vele, és ez a szegény rabszolga azt tette, amit a jósnők: kitalálta a
jövődet, kiolvasta a tenyeredből – ahogy az ének mondja: „nézd a tenyerem,
cigánylány”, az emberek pedig fizettek érte. Kedves testvéreim, ma is vannak
emberek, akik fizetnek érte. Emlékszem, hogy az egyházmegyémben, egy nagyon nagy
parkban több mint hatvan asztal volt, amelyeknél jósok és jósnők ültek, akik
olvastak a tenyeredben, és az emberek elhitték ezt! És fizettek érte. És ez
Szent Pál idején is megtörtént. A gazdái megtorlásként feljelentik Pált, és a
közrend megzavarásának vádjával a bírák elé vezetik az apostolokat.
De mi történik? Pál
börtönben van, és fogságának ideje alatt meglepő dolog történik.
Vigasztalanságban vannak, de panaszkodás helyett Pál és Szilás énekkel
magasztalják Istent, és ez a dicsőítő ének olyan erőt szabadít fel, amely
kiszabadítja őket: az ima alatt földrengés rázza meg a börtön alapjait, az ajtók
kinyílnak, és a lánc mindenkiről lehull (vö. ApCsel 16,25–26).
Mint
a pünkösdi ima, ez a börtönben végzet ima is csodás hatásokkal jár.
A börtönőr, mivel azt
hitte, hogy a foglyok elmenekültek, öngyilkos akart lenni, mert a börtönőrök
életükkel fizettek, ha egy fogoly megszökött; de Pál rákiált: „Valamennyien itt
vagyunk!” (ApCsel 16,27–28). Akkor ő megkérdezi: „Mit kell tennem, hogy
üdvözüljek?” (ApCsel 16,30). A válasz: „Higgy az Úr Jézusban, és házad népével
együtt üdvözülsz!” (ApCsel 16,31). Ezen a ponton végbemegy a változás: az
éjszaka közepén a börtönőr családjával együtt hallgatja az Úr szavát, befogadja
az apostolokat, kimossa sebeiket – mert megbotozták őket –, és övéivel együtt
megkeresztelkedik; „aztán egész háza népével együtt örvendezett azért, hogy hisz
Istenben” (ApCsel 16,34), asztalt terít nekik, és kéri Pált és Szilást, hogy
maradjanak velük: a vigasztalás pillanata! E névtelen börtönőr éjszakájának
közepén Krisztus fénye felragyog, és legyőzi a sötétséget: a szív láncai
lehullnak, és soha korábban nem érzett öröm születik a börtönőrben és
családjában. A Szentlélek így végzi a küldetést: kezdettől fogva, pünkösdtől, ő
a misszió főszereplője. És támogat bennünket. Hűségesnek kell lennünk a Lélek
hívásához, ahhoz, amire a Lélek indít bennünket: hogy elvigyük az evangéliumot.
Ma mi is kérjünk a
Szentlélektől nyitott szívet, mely fogékony Istenre és vendégszerető a testvérek
felé, mint Lídiáé, kérjünk merész hitet, mint Pálé és Szilásé, és kérjük a szív
nyitottságát, mint a börtönőré, aki hagyja, hogy megérintse őt a Szentlélek!
* * *
A Szentatya felhívása:
Kedves testvérek! Most a
szeretett Irakra gondolok, ahol az e hónapban zajló tüntetések számos ember
halálát és sérülését okozták. Miközben részvétemet fejezem ki az áldozatok
miatt, valamint közelségemet családjukhoz és a sebesültekhez, felhívom a
hatóságok figyelmét, hogy hallják meg a lakosság kiáltását, amely méltó és békés
életet kér. Biztatom az összes irakit, hogy a nemzetközi közösség támogatásával,
a párbeszéd és a megbékélés útját járják, és keressék a megfelelő megoldásokat
az ország kihívásaira és problémáira. Imádkozom, hogy ez a meggyötört nép békét
és stabilitást találjon a háború és erőszak hosszú évei után, melyek során
nagyon sokat szenvedett.
Fordította: Tőzsér Endre
SP
Fotó: Vatican News
Forrás: Magyar Kurír