Klímavészhelyzetet hirdetett Budapest székesfőváros új vezetése, és pár napra rá az Európai Parlament is.
Klímavészfék helyzet
Klímavészhelyzetet hirdetett Budapest székesfőváros új vezetése, és pár napra rá
az Európai Parlament is.
A
két esemény között jelentős eltérés van. A fővárosnak a saját döntése értelmében
tennie kell valamit a vész elhárítására. Hacsak nem akarja kinevettetni magát.
Ugyanis -
olvastuk a sajtóban, -
a közgyűlés megszavazta, hogy Budapesten
klímavészhelyzet állt elő. Múlt időben. Punktum. A vészt tehát itt van,
következésképp elhárítandó. Ha helyzet van, tenni kell. Valamit. Persze a
főváros új urai tudják, hogy a kását soha nem eszik olyan forrón, mint ahogy
főzik. Megvárják, hogy kihűljön, amit főztek. Céljaik közt az index.hu szerint
szerepel
az önkormányzat és cégeinek karbonsemlegessé,
majd teljes egészében zöldenergián alapulóvá tétele is. Mikorra?
A
A szövegben annyi áll,
hogy, "észszerű időn belül". Persze ehhez intézkedési terv kell, aminek már van
pontos határideje: 2020. december 31. Azaz 13 hónap múlva még csak egy tervet
látunk arról, hogy mit kell a vész ellen tenni.
Közbevetőleg: a „ki nagyobb a populista?” vetélkedőn az előterjesztők győzelmi
eséllyel indulhatnának, (ha igaz, amit az újság ír), mivel arra a felvetésre,
hogy talán nem a vészhelyzet szót kellene használni, az volt a felelet: ha
emberek ájulnak el vagy halnak meg a hőségtől, az vészhelyzet.
A
határozat elfogadása tehát egyhamar nem jár következményekkel, ahogy ott sem
változott úgyszólván semmi,
ahol már korábban megtörtént a nagy kihirdetés..
Más
a helyzet az Európai Parlament határozatával. Aki hajlamos az önostorozásra,
éljen a lehetőséggel és
ide kattintva
olvassa el a nevezetes, egyébként a jobb és
baloldali magyar EP képviselők által egyaránt megszavazott szöveget. Miben tér
el ez a határozat a Budapestitől? Csupán abban, hogy a budapestinek van értelme,
a strasbourginak nincs. Az EP ugyanis nem döntéshozó szerv, nincs
törvényelőkészítési joga, csak módosíthatja vagy elvetheti, amit a Bizottság,
illetve a Tanács elébe tesz. Mivel e témában jelenleg nem tettek elébük semmit,
dönteni sem tudtak, csak kérni.
Van
ebben a határozatban egy figyelemre méltó részlet: „…mivel
soha semmilyen vészhelyzetet sem szabad a demokratikus intézmények aláásására,
sem pedig az alapvető jogok veszélyeztetésére felhasználni,…”. A vállalkozás
szabadsága kétségtelenül egy ilyen alapvető jog. Mit tegyen az a vállalkozó,
vagy akár egy egész ország, ha nincs forrás a klímavédelmi
beruházásokhoz? Mivel pótolja Lengyelország a szénfűtéses erőművekben
előállított energiát? Ha törvényekkel korlátozzák a vállalkozások szabadságát,
akkor gondoskodni kell a korlátozások árának a megfizetéséről is. Régiónk
államainak és a nálunk működő vállalkozásoknak a tőkeereje nem hasonlítható
azokéhoz, akik most klímavédelemre hivatkozva rontani akarják
versenyképességünket. Mi pedig polgáraink érdekében szeretnénk felzárkózni a
nyugati tagállamokhoz. Hogy az ő színvonalukat, ne csak az árakban, hanem
például a bérekben és a nyugdíjak értékében is elérjük végre. Remélem, hogy
azok, akik csökkenteni akarják az emberi tevékenység okozta károkat, különösen
azokat, amelyek a klímára is hatással vannak, a Föld értékeinek
védelmében teszik ezt, nem pedig azért, hogy Európa keleti felének esélye se
legyen a felzárkózásra. Túl optimista volnék?
Hogy a Föld jelenleg felmelegedőben van, az
nem kérdés. Hogy ez miért van, azon lehet vitatkozni. Ha csökkenteni akarjuk a felmelegedést,
akkor valóban tenni kell, amit lehet. Ez azonban nem "vész", hanem feladat.
Emlékezzünk arra, mi van a vészfék mellett kiírva! Régies fogalmazásban:
Indokolatlan használata büntetést von maga után. A kérdés
elhanyagolása hiba, túlzott előtérbe állítása, azaz „a vészfék indokolatlan
használata” viszont már büntett.
Surján László