Kövér László szerint nincs, és nem lehet többé határon túli és határon inneni magyar ügy. Ezt a mondatot emelte ki az MTI a házelnök torockói beszédébõl. Fontos feladatot fogalmazott meg elsõsorban a románozó, ukránozó, saját múltját nem ismerõ has-magyarok számára. De nem lehet nem számolni azzal a ténnyel, hogy majd minden harmadik nemzettársunk egy szomszéd országnak (is) polgára. Ezek a nemzetrészek ma már önálló közösségek, saját politikájukat formálják, saját sorsukat alakítják. Egyszerre kell összetartozásunkat erõsíteni, és az õ önállóságukat tiszteletben tartani.
Surján László
Egyetértõ vitatkozás
Kövér László szerint nincs, és nem lehet többé határon túli és határon inneni
magyar ügy. Ezt a mondatot emelte ki az MTI a házelnök torockói beszédébõl.
Fontos feladatot fogalmazott meg elsõsorban a románozó, ukránozó, saját múltját
nem ismerõ has-magyarok számára. De nem lehet nem számolni azzal a ténnyel, hogy
majd minden harmadik nemzettársunk egy szomszéd országnak (is) polgára. Ezek a
nemzetrészek ma már önálló közösségek, saját politikájukat formálják, saját
sorsukat alakítják. Egyszerre kell összetartozásunkat erõsíteni, és az õ
önállóságukat tiszteletben tartani.
Az
Országgyûlés elnöke az erdélyi Torockón a Duna Televízió Nonprofit Zrt. által
létrehozott kulturális központ, a Duna-ház felavatásán mondott ünnepi beszédet.
A nemzet közjogi egyesítése után immár "csak egyetlen szerves magyar ügy
létezik: a magyar megmaradás és gyarapodás ügye".
A
házelnök úgy vélte, a nemzet határokon átívelõ egyesítése tulajdonképpen
1992-ben, a Duna Televízió létrehozásával kezdõdött. Hozzátette, 2014-ben
folytatódik a magyar állam négy évvel ezelõtt megkezdett újjáépítése, a magyar
nemzet megerõsítése.
Nyilván a szomszéd népeknek szólt, hogy kijelentette: "Senki jogos érdekét nem
sértjük, csak a magyarok érdekét erõsítjük, védjük".
"Nemzetünk megerõsítésében a magyarságnak szüksége van az erdélyi magyar
életerõre, az erdélyi magyarságnak pedig szüksége van a magyar állam és a magyar
társadalom támogatására azért, hogy szülõföldjén megõrizhesse és erõsíthesse a
magyar jövõt" - fogalmazott Kövér László.
Célként azt jelölte meg, hogy a 94 éve szétdarabolt nemzet "ne csupán egy apadó
lelki forrásokból táplálkozó virtuális közösség", és ne is "csak a magyar
útlevéllel rendelkezõk adminisztratív halmaza", hanem egy "a mindennapi élet
sûrû kapcsolatrendszerével átszõtt" közösség legyen.
Kövér László úgy vélte, kitartást és leleményt igénylõ munka vár a magyarságra,
melynek elvégzéséhez az anyagi és szellemi erõforrások jobb felhasználására lesz
szükség.
Mindezekkel mélységesen egyetértve, hozzáteszem, hogy az egész magyarság számára
létkérdés, hogy a szomszéd nemzetek ne veszélyforrást lássanak bennünk, hanem
olyan társat és megbízható szövetségest, amelyre bizton számíthatnak, mint az
uniós ügyekben, mind a globális gazdasági kihívásoknak való megfelelésben. Ehhez
pedig egy erõs és öntudatos, jövõbe nézõ Magyarországra van szükség. Arra,
amelyért 2010 óta már sokat tettünk. Sokat, de nem eleget.
Dobos Menyhért, a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója arról beszélt,
hogy a Duna-ház láncszem lesz, amely összeköti az anyaországot az erdélyi
szórványban élõ magyar közösséggel. "A Duna Televízió most már nem az éter
hullámaiban van jelen, hanem a maga fizikai valóságában is" - tette hozzá a
vezérigazgató.
A
Duna Televízió egy éve vásárolt a Kolozsvártól 60 kilométerre fekvõ Torockó
fõterén egy 580 négyzetméter alapterületû mûemléképületet, melyet azóta
felújíttatott. A Duna-házban vendégszobákat és egy ötven fõ befogadására
alkalmas közösségi termet alakítottak ki, amelyben konferenciákat, elõadásokat,
filmvetítéseket lehet szervezni. Az épületben régebben szép kiállítás volt,
remélem, az az anyag is megmarad, s látható valahol, vagy a Duna házban, vagy
valahol másutt Torockón.
(Fotó: MTI)