"Juhász Elõd nemzedékek számára volt úgy televíziós és rádiós személyiség, hogy jó szakértõként hozta közel hallgatóit a zenei élet legnagyobbjaival. Évtizedünkben aztán mintha hangot váltott volna, munkahelyet mindenesetre. A most a Nap Kiadó gondozásában megjelent beszélgetés kötete egy új mûhely szellemi termékeit gyûjti össze egységes látomásba. " - Kabdebó Lóránt írása
Kabdebó Lóránt
"Ezt
is tudták a régiek valahogy"
(Juhász Elõd és muzsikus vendégei)
A borítókra kattintva olvasható
méretet kapunk
Juhász Elõd nemzedékek számára
volt úgy televíziós és rádiós személyiség, hogy jó szakértõként hozta közel
hallgatóit a zenei élet legnagyobbjaival. Évtizedünkben aztán mintha hangot
váltott volna, munkahelyet mindenesetre. A most a Nap Kiadó gondozásában
megjelent beszélgetés kötete egy új mûhely szellemi termékeit gyûjti össze
egységes látomásba. Csiba Lajos barátjával a Katolikus Rádióban megújították a
„patinás” Zene-közelben címû mûsort. Megújították? Hallgatóbaráttá tették, a
családi otthon bensõséges részesévé szentelték fel a hagyományosan jól bevált
beszélgetõs lehetõséget.
Én, mint nem muzsikus egyszer
részt vehettem ebben az együttesben, Csiba Lajos is, felesége is valaha
tanítványaim voltak a miskolci zenei gimnáziumban. Elõddel a Kocsis Zolival
készült könyvének bemutatóján ismerkedtünk össze. A rádiós felvételre úgy estem
be, mert a környék valamilyen rendezvény miatt közlekedésileg zárva volt.
Gyalog, loholva tudtam csak megközelíteni õket, pedig valójában szomszédok
lennénk. Beszélgetõ-partnerünk, a muzsikus szereplõ a mûsor végéig el sem
érkezett a felvételre. Mégis a teljes egy órát olyan természetes baráti
légkörben tudtuk végigbeszélgetni, hogy ez minden média-mûsor példázatos
eseménye lehetne. Valóban beszélgettünk. Miként ez a szövegekbõl ebben a
könyvben is kihallható. Megy a nyilvános adás, közben zenei betétek, a betétek
alatt személyes belsõ beszélgetések. Olyan baráti együttes, amely az egész
felvétel menetét sikeresen irányítani, sõt megváltoztatni is tudja.
Juhász Elõd éppolyan képzett
zenész, ugyanazokat az iskolákat kijárta, amelyekben partnerei felnõttek. Tehát
szakember, és résztvevõ a szereplõk múltjában. Benne él mindnyájuk családi
életében. Mégsem hangzik el egyetlen intim megjegyzés sem. Annál több szakmai
összekapcsolódás. Kik a szereplõi ennek a könyvnek? Bródy János, Dubrovay
László, Gõz László, Jávori Ferenc, Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Homoki
Gábor, Kocsis Zoltán, Marton Éva, Presser Gábor, Sebõ Ferenc, Szokolay Sándor,
Szörényi Levente, Sztevanovity Zorán, Vukán György. És végül megfordul a
sorrend, Magyar Kornél kérdéseire maga Juhász Elõd felel a kötet zárásaként.
Különbözõ emberek? Nagyon is.
Mégis maga a könyv csodálatosan egységes, összehangolódó. A zenérõl szól,
zenészek beszélnek benne – de elsõsorban az életük értelmét a közösség egészében
keresõ embereknek az élet menetérõl szóló elképzelései szólalnak meg. Miért és
hogyan éljünk, egymás javára. Hogyan lehet a nemzedékeket, az emberiség egészét
összehangolni, a generációkat egymással összekapcsolni. Miként lehet úgy élni,
hogy tudjuk, „ezt is tudták a régiek valahogy”. Nekünk nem ezt a valahogy-ot
kell megszüntetni, hanem ehhez kell hozzákapcsolódni. Mindenkit mindenkivel
összekötni.
Mintha mindegyik szereplõ
összehangolódva ugyanazt mondaná, csak éppen más-más módon megfogalmazva.
Számomra kedves szövegeket. Hiszen pályakezdésem idején éppen Weöres Sándor
Összegyûjtött mûveinek megjelenése idején írtam le magam is: micsoda tragédia
szakadt a világra, hogy az egyes emberek magányosakká váltak. A természetes
folytonossága megszakadt az emberi létezésnek. És most jönnek a kiváló zenészek,
akik éppen az ének-zene-tánc kapcsán ugyanezt az összekapcsolódást szeretnék
újjáépíteni, összefogni generációkat, stílusokat, hagyományokat. Nem egyforma
embereket akarnak nevelni, de a különbözésben is az összekapcsolódás értékét,
nagyszerûségét szeretnék megvalósítani.
Örömmel olvastam a könyvet, erõt
adott nekem az életem kapcsolódásához. Környezetemhez, kollegáimhoz,
vitapartnereimhez, tanítványaimhoz. Megerõsített a bennem rögzült emlékezetek
értékének biztos tudatában. És segít kötõdeni az újabb generációkhoz. Segít
visszakapcsolódni az emberi élet közös lehetõségébe.