"Kenyeret árul minden ember, ezenkívül fõtt tojást, tokaji bort meg csokoládét. Az árusok felszorulnak a házak elõtti járdára, mert a tér tömve van katonákkal; olyan magyar bakákkal, akik Veszprémtõl Mezõlaborcig, amíg jöttek, ingyen kaptak kenyeret, bort és tojást, . . . "
Régi „bötûk” nyomában
Fakeresztek mentén - népek országútján
"Kenyeret árul minden ember, ezenkívül fõtt tojást, tokaji bort meg csokoládét. Az árusok felszorulnak a házak elõtti járdára, mert a tér tömve van katonákkal; olyan magyar bakákkal, akik Veszprémtõl Mezõlaborcig, amíg jöttek, ingyen kaptak kenyeret, bort és tojást, akiknek még csak azt sem kellett mondani, hogy köszönöm; örültek a jó magyar asszonyok, ha elfogadták tõlük az õ fiaik. . . . És most itt, ezeknek a katonáknak élelmet kínálnak – pénzért! . . . Ez nem lehet! . . . Hiszen ez nem illik! . . . Elegendõ egy ravasz pillantás és kész a terv."