Nemzeti zarándoklat Fatimába

2019. október 25. és 29. között Fatimában jártunk azon a zarándoklaton, amit az Eucharisztikus Kongresszusra készülve szerveztek. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök október 28-án Fatimában, a Jelenések kápolnájánál szentmise keretében ünnepélyesen a Szűzanya oltalmába ajánlotta a 2020-as Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Mintegy 155-en voltunk együtt a kegyhelyen az ország lekülönbözőbb vidékeiről verbuválódva.

Nemzeti
zarándoklat Fatimába
A képekre kattintva azok
nagyobb méretben is láthatóak

2019.
október 25. és 29. között Fatimában jártunk azon a zarándoklaton, amit az
Eucharisztikus Kongresszusra készülve szerveztek. Palánki Ferenc
debrecen-nyíregyházi megyéspüspök október 28-án Fatimában, a Jelenések
kápolnájánál szentmise keretében ünnepélyesen a Szűzanya oltalmába ajánlotta a
2020-as Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Mintegy 155-en voltunk
együtt a kegyhelyen az ország lekülönbözőbb vidékeiről verbuválódva.

A
fatimai Mária-jelenések a XX. század egyik legjelentősebb eseménye volt.
1917-ben, az első Világháború alatt a portugáliai Fatimában 3 pásztorgyermeknek
- Lucia 10 éves, Francesco 9 éves és Jacinta 7 éves volt - jelent meg az
Istenanya májustól októberig 6 alkalommal. A jelenések 13-án délben történek,
kivéve az augusztusit, ugyanis a gyermekeket 13-18-ig börtönbe zárták, hogy ne
tudjanak a jelenés helyére menni. Szabadulásuk után augusztus 19-én más
helyszínen ugyan, de mégis sor került a jelenésre. Az októberi utolsó
jelenésen a korabeli sajtó szerint mintegy 60-70 ezer szemtanú vett részt.

Franesco már 1919-ben, 11 évesen spanyol nátha következtében otthonában halt
meg, Jacinta pedig 1920-ban súlyos betegség után egy liszaboni kórházban 10 éves
korában halt meg Lucia 14 évesen került el otthonából először egy
árvaházba, majd 18 évesen apáca lett és csak 2005-ben 98 éves korában halt meg.
Ez alatt a hosszú idő alatt elöljárói és a pápák kérésére több részletben írta
meg visszaemlékezéseit. (Ezt magyar nyelven is kiadták és pdf formátumbn

letölthető innen.)

A kegyhely
kialakulásának vázlatos története

Az utolsó
jelenés napjára egy egyszerű kapuszerű állvánnyal jelölték meg a jelenés helyét,
melyet már október 22-én el is távolítottak a hatóságok. A kápolnát 1918
augusztusában kezdték építeni és 1919 áprilisában vették használatba, anélkül,
hogy az egyház jóváhagyta volna a jelenést és nem is szentelték fel. Ezt a kis
kápolnát 1922. március 5-én éjszaka felrobbantották, majd ismét felépíteték.

1921-től
a leirai püspök engedélyezte a jelenések helyén szentmise bemutatását, s egyben
az egész Cova da Iria-i (Szent Irén völgy) völgyet megvásárolta. 1930-ban
nyilvánították a jelenéseket hitelesnek. A Rózsafüzér Királynője Bazilikát
azonban már 1928-ban elkezdték építeni. 2007-ben egy modern föld alatti
Szentháromság bazilikával egészült ki a szentély.

A 200*600m-es tér egyik végében áll
a Rózsafüzér Királynéja Bazilika,

a másik végében pedig a
Szentháromság Bazilika

A
kegyszobor 1920-ban készült el, de néhány évig nem merték éjszakára a
kápolnában hagyni, mert féltek a megrongálásától, ezért minden nap egy buzgó
asszony otthonába vitték, s csak napközben volt látható a kápolnában.

A korona gömbje alatt van egy golyó
a II. János Pál papa elleni merényletből

A
Keresztút és Kálvária

Az 1945
után emigrált magyarok között ott volt Kardos Illés atya, aki ezt írta: „Mikor
Fatimában jártam, és láttam azt a szánalmas, primitív, a kegyhelyhez méltatlan
kálváriát, felvillant bennem a gondolat: mi, magyarok építünk egy nagyon szépet,
impozánsat, mely méltó lesz a szent helyhez.". Meg is kezdte az adományok
gyűjtését. 1961-es halála után a Fatimában szolgáló Kondor Lajos verbita
szerzetes folytatta a munkát, s az elkészült stációkat és a Szent István
Kálvária kápolnát 1964-ben szentelték fel. A keresztút azon az úton halad, ahol
a pásztorgyermekek nap mint nap tereltél bárányaikat otthonuktól Cova da Iria
völgyébe, ahol a Szűzanya megjelent nekik.

Egységes kivitelűek a stációk,
domborművekkel és magyar felirattal, hogy mely közösségek adományából épült

A kép jobb felső részén a
fatimai Szentély

Minden olajfát megőriztek,
beépítettek az útba

Szent István kápolna

tetején a Kálváriával

Zarándokutunkról egy rövid képes beszámoló
A képekre kattintva azok nagyobb méretben is láthatóak

Zarándoklatunk
állomásai időrendben:

1. Keresztút az emigráns
magyarok által finanszírozott Mindszenty keresztúton

Kép forrása: Magyar Kurír

Palánki Ferenc
debrecen-nyíregyházi megyéspüspök vezetésével jártuk végig a keresztutat.

Az 1917. augusztus
19-i jelenés színhelye a keresztút mentén

2. Szentmise a Szent
István kálvária kápolna előtt

Kép forrása: Magyar Kurír

3. Mind a 4 este fél
10-kor részt vettünk a Rózsafüzér imádságon és utána a fáklyás körmenten

Kép forrása: Magyar Kurír

Az
esti Rózsafüzért a Jelenési Kápolnánál mondtuk, s 3 este is egy-egy
zarándok-társunk imádkozhatott elő néhány Üdvözlégy Máriát

A
körmenetet a kereszt vezette

A betegek
és a zászlók után a Szűzanya szobra következett, amelyet felváltva a
hivatalosan bejelentett zarándok-csoportok tagjai vihettek, így közülünk is 4
férfi.

A
Rózsafüzér-tizedek között és a körmeneten is az "Ave, Ave Maria" ének alatt
minden zarándok a magasba emelte a gyertyáját.

4. Hajnali fél 6-kor
magyar szentmisén vehettünk részt a Kegykápolnánál

5. Koszorúzás Kondor
Lajos atya szobránál, aki pont 10 évvel ezelőtt 2009. október 28-án halt meg.

A
szobrot 5 évvel ezelőtt állították fel, melyen jelen volt Áder János
köztársasági elnökünk

Felirat a
szobor talapzatán

6. Az ünnepélyes
szentmise

Kép forrása: Magyar Kurír

A mise
keretében a Püspök úr velünk együtt felolvasta Erdő
Péter bíboros felajánló imáját, melyben
a fatimai Szűzanya
oltalmába ajánlottuk a Budapesti Eucharisztikus Kongresszust

A
felajánló ima szövege

itt olvasható!

A hivatalos
zarándok-programokon túli látnivalók Fatimában:

Bazilikák