Mint akit hideg vízzel nyakon öntöttek, úgy érezhette magát a szlovák-magyar megbékélést sürgető ember, amikor híre jött, hogy Szlovákia felirat (Slovensko) található az esztergomi bazilika képe alatt egy most megjelent 10 eurós szlovák érmen. Az érem abból az alkalomból készült, hogy kétszáz éve lett Rudnay Sándor esztergomi érsek és Magyarország prímása.
Alexander Štefan Rudnay Sándor István
Mint akit hideg vízzel nyakon öntöttek, úgy érezhette magát a szlovák-magyar
megbékélést sürgető ember, amikor híre jött, hogy Szlovákia felirat (Slovensko)
található az esztergomi bazilika képe alatt egy most megjelent 10 eurós szlovák
érmen. Az érem abból az alkalomból készült, hogy kétszáz éve lett Rudnay Sándor
esztergomi érsek és Magyarország prímása.
Rudnay bíboros telepítette vissza a Nagyszombatba menekült érsekség központját
Esztergomba. Ő tette a várost a magyarországi katolicizmus központjává. Az
általa elképzelt és megindított építkezés haláláig (1831) nem fejeződött be, a
felszentelésre csak 1856-ban került sor, bár az épület még akkor sem volt
teljesen készen. Ettől függetlenül, és nem tagadva utódainak érdemeit, az
esztergomi bazilikáról mégis elsősorban Rudnay bíboros jut az eszünkbe.
Emléke ma is él.
Az esztergomi
Rudnay Sándor
Kulturális és Városvédő Egyesület
ismeretterjesztést végez, évről évre megrendezi a Becket-emlékünnepséget, és
lebonyolítja a
Rudnay-esték
című sorozat programjait. Célja az egyesület névadója ismertségének növelése
határainkon innen és túl, elősegítve ezzel a magyar-szlovák kulturális
kapcsolatokat.
Rudnay bíborost Esztergomban és Magyarország
szerte magyarnak tartják. Minek is tartanák másnak, amikor teljes neve (korabeli
helyesírással) rudnai és divék újjfalui Rudnay Sándor? A szlovákok viszont a
magukénak tekintik, aki szlovákul prédikált, akiknek komoly hatása volt a modern
szlovák nyelv kialakulására. Käfer István szerint szlovák volt az anyanyelve, s
ha most őt kérdeznénk meg a saját identitásáról, alighanem szúrósan tekintene
ránk, nem is teljesen értve a kérdést. Rudnay ugyanis hungarus volt. A Magyar
Király alattvalója, aki az 1790-es koronázásról úgy beszélt egy prédikációban,
hogy az összeülő rendek célja, hogy jövendő királyunkat megerősítsék és
Magyarhon Szent Koronáját, mint a legszentebb pecsétjét rátegyék…
Rudnay tehát egyike az utolsó nagyoknak, akik még egységben látták az országot,
amelyben származás és nyelv még nem állította szembe egymással a különböző
etnikai csoportokat. A szláv gyökerek sem tették másodrendűvé a magyar nemesek
között a Rudnayakat. Akkor még a nemesség alkotta az egységes nemzetet,
kinek-kinek anyanyelvétől függetlenül. Rudnay szláv származása, családjának a
magyar nemességbe való betagozódása, hungarus öntudata eleven cáfolata a sajnos
még ma is közvélekedésnek számító „ezer éves magyar elnyomásról” szóló hamis
mítosznak.
Rudnay bíboros alakja arra van predestinálva, hogy olyan közösen tisztelt
személyiség legyen a szlovákok és a magyarok számára, mint a Zrínyiek lettek a
horvátoknak és a magyaroknak. Az ő esetében még ez nem tudatosul eléggé, s ezért
nagy hiba, amit a Szlovák Nemzeti Bank elkövetett. Lehet ugyan, hogy sem az érem
készítőjének, sem a tervek elbírálóinak eszébe sem jutott, hogy a bazilika képe
alatti Slovensko felirat milyen hatást vált ki, de ez a hibát nem csökkenti. Nem
az alkotó szándékáról, hanem az alkotás üzenetéről van szó. Az érem ebben a
formában egyértelműen Szlovákiába helyezi az esztergomi bazilikát, s aki
rátekint, nem arra gondol, hogy a Szlovákia felirat minden érmen szerepel, hanem
tudatlanságot vagy egyenesen területi igény támasztást érzékel.
Nem
kellene erről egyáltalán szólni, ha nem hangzott volna el túlságosan is gyakran
és túl durván a Dunán túlra való távozásra való sürgetés, felidézve a magyarok
erőszakos kitelepítésének fájdalmát. Ilyen sebzettséggel nem lehet elviselni,
hogy még a Duna túloldalán lévő templomot is szlovákiaiként szerepeltetik.
A
mai idők mást követelnek. Ne azon vitázzunk, hogy Rudnay szlovák-e vagy magyar,
hanem idézzük fel azt a kort, amelyben a két nemzet még együtt tudta építeni a
közös hazát. Most nagyon más körülmények között élünk, de ugyanúgy összekötnek
közös érdekeink. Jó lenne Rudnay életművét közösen ismerni és elismerni. A
példáját követni. Ez elé a folyamat elé helyezett a Szlovák Nemzeti Bank egy
felesleges akadályt. Amit szóvá kell tennünk, de ami nem akadályozhatja, hogy a
Baltikumtól az Adriáig és a Fekete tengerig terjedő térben egymás támogatva
teremtsünk egy jobb világot. Olyant, amiben képesek vagyunk egymás szempontjait
megérteni és egymás fájdalmát tiszteletben tartani. Akár még Trianon
centenáriumi évében is.
Surján László