Gyújtsuk meg azt a gyertyát,
a betlehemi titkot dajkáló tüzet,
mely két évezred útját
ragyogta már be tiszta fénnyel,
mióta szent karácson éjjel
eggyéforrasztott Istent s emberszíveket.
Kerekes Károly:
Gyújtsuk meg azt a gyertyát...
Gyújtsuk meg azt a gyertyát,
a betlehemi titkot dajkáló tüzet,
mely két évezred útját
ragyogta már be tiszta fénnyel,
mióta szent karácson éjjel
eggyéforrasztott Istent s emberszíveket.
Miért pislog a gyertyád, -
vagy miért kormol-serceg, s miért alszik el?
Az Isten szeme néz rád:
Már elfelejtetted a titkot?
Gyertyád nemhúnyó szent tüzet fog,
ha szíved a tűz ritmusát nem véti el.
A karácsonyi tűzben
az első lobbanás, a szikra, Istené.
A tiszta emberszívben
e szikra él, mint Máriában
s szent lánggá lesz egy új világban,
hol nincs két szív, mely egymást meg ne értené!
De jó, hogy van karácsony!
Megéri élni egyetlen ilyen napért.
S minden napom karácsony
míg gyertyám lángja el nem alszik,
bennem "Mennyből az angyal" hangzik,
és szívem: hála-csillagszóró mindenért!
Testvér, ég-e a gyertyád?
Szentestén gyújtatlan maradnod nem lehet.
Karácsony ege néz rád,
s minden tűzét beléd ragyogja,
hogy te mint Mózes csipkebokra,
hirdesd, hogy Isten mindig velünk van: SZERET!