Hívom a családokat - 2019. decvember


"A házasság Isten csodálatos ajándéka, de nem mindenki érti meg, hogy miért ajándékozta Isten neki ezt az ajándékot. A házassággal Isten lehetőséget ad két embernek, hogy egymással kiegészülve eggyé, teljes egésszé válva induljanak Felé. Hogy ne csak hallgassák szavát, hanem cselekedjenek is a szerint. Alapozzanak Jézusra, mert Ő a kőszikla, mert Ő az út, az igazság és az élet.” - Bíró László püspök úr decemberi levele.


Hívom
a családokat

Bíró
László püspök levele

HÁZASPÁROKAT, JEGYESEKET
ÉS SZERELMESEKET,
A CSALÁDOKAT SZERETŐ SZERZETES- ÉS PAPTESTVÉREKET, ÉS MINDENKIT, AKI A CSALÁD ÉS
AZ ÉLET MELLETT ÁLL!

2019.
december

Múltkori
összejövetelünkön arra kértelek titeket – indította a jegyes-beszélgetést a
plébános atya –, gondolkodjatok azon, hogy hogyan alapozhatjátok meg
házasságotokat. Mert ugye abban megegyeztünk, hogy komoly, tartós építményt csak
komoly alapra lehet építeni. Mi nem sokat töprengtünk a válaszon – szólalt meg
az egyik jegyespárból a fiú –, már útközben hazafelé megállapodtunk:
házasságunkat a szeretetre építjük, mert a szeretet mindent legyőz. Úgy érezzük,
hogy nincs olyan erő, ami szeretetünket megtámadhatná. Az atya a múltkor sokszor
hivatkozott a Hegyi Beszédre – vette át a szót egy másik ifjú vőlegény –, mint a
keresztény erkölcs alapjára. Ha jól meggondolom, be kell látnom, hogy ez egy
kétezer évvel ezelőtti, a maihoz alig hasonlító mediterrán társadalomra szabott
életviteli tanács volt, ma nem lehet ebből kiindulni. A társadalom sokat
fejlődött, megváltoztak az emberek közötti kapcsolatok, más lett a „kincs”
jelentősége, más volt akkor a fiatal-idős, a férfi-nő viszony. A fejlett
társadalom az öngondoskodásra épül, ma nincs olyan jelentősége az adakozásnak,
mint akkor. Ezért szerintem a házasságot a házasulandók egymás iránti kölcsönös
felelősségére kell építeni. Én mindig arra vágytam – szólt közbe egy menyasszony
–, hogy olyan házasságban éljek, mint a szüleim. Soha nem veszekednek, mindig
mindent megbeszélnek, és döntéseik mindig közösek, náluk mindig derült a családi
égbolt. Ők számomra a minta.

Jézus
egyszer megkérdezte tanítványait: „Kinek tart engem a sokaság?” A tanítványok
azt válaszolták, hogy az emberek úgy tartják, Jézusban valamelyik régi próféta
támadt fel. Simon Péter viszont azt mondta, hogy Jézus „a Krisztus, az élő Isten
fia”. Valószínű, hogy a tanítványok ezt akkor nem értették meg. Azzal, hogy
Jézus Péter válaszát ugyan helybenhagyta, de nem tartotta nyilvánosságra
hozhatónak, arra utalt, hogy személye olyan titok, amelyet nem lehet természetes
fogalmakkal leírni, őt nem lehet „definiálni”. Azoknak, akik szenvedése, halála
és feltámadása után is követni akarják, „meg kell tagadniuk önmagukat és naponta
fel kell venniük keresztjüket”. A Jézust követők élete hasonlóvá válik Jézus
életéhez, közelebb kerülnek Jézushoz, bepillantást nyernek természetfeletti
titkába. (vö. Lk 9, 18-26)

Az első
keresztények hirdették és vallották, hogy "Jézus az Úr". Ez az állítás nem volt
sem definíció, sem szlogen, ez élettapasztalat volt. Jézus megváltoztatta az
életüket és a világot. Közöttük élt és dolgozott, mesterük és tanítójuk volt.
Azt, amit tanított, közvetlenül a szemük előtt meg is élte. Aki Jézust Urának
ismeri el, elfogadja szavát, amelyet nem lehet értelmezni, vagy mérlegelni csak
önmagához mérve. Ha ő az Úr, ő maga is a tanításai fölött áll. Egyedül Jézus
tudja – életével, halálával és feltámadásával – feltárni számunkra szavainak
jelentését. Csak minden egyéb megfontolást, feltételezést, elméletet és
tantételt félre téve „teljes szívünkből, teljes lelkünkből, minden erőnkből, és
egész elménkből” szeretve követhetjük Jézust. (Lk 10, 27-28)


Könnyű
volt azoknak csatlakozni Jézushoz, akiknek a szeme előtt tette a csodákat,
szólította meg az embereket. Lehet-e ma is találkozni Jézussal? Hogyan tudod
gyerekeid Jézussal való találkozását elősegíteni?

Noha
Jézus néhány példabeszédét megmagyarázta, tanítását általában nem elemeznünk
kell, hanem életté kell váltanunk. Isten Országáról szóló tanítását, a Hegyi
Beszédet sem magyarázza meg, elegendő „magyarázat” ehhez saját életmódja. Jézus
követése azt jelenti, hogy nem csak halljuk, hogy beszél, hanem meg is
hallgatjuk Őt, a magyarázatot pedig az Ő látásmódja által, az Ő cselekedeteinek
fényében magunknak kell megtalálnunk. Jézus úgy beszél, mint akinek hatalma van,
„szava eleven és hatékony, áthatóbb minden kétélű kardnál, behatol az értelembe
és a lélekbe, a testrészekbe és az elképzelésekbe és megítéli a szív gondolatait
és szándékait.” (Zsid 4, 12-13) Jézus tanítását nem elemezni, vagy megvitatni
kell, hanem teljes szívvel kell magunkévá tenni. Ha szavait a magunk, vagy
valamilyen tudomány – pl. a filozófia, a politika, a szociológia vagy a
pszichológia – rendszerébe akarjuk illeszteni, nem jut el hozzánk mondanivalója.
Sőt, a saját logikánk, saját ideológiánk fogságában maradunk. Így aztán
ahelyett, hogy közelebb kerülnénk Őhozzá, hogy tanítása megváltoztatna minket,
csak beszélni, vitatkozni fogunk a tanításáról. Aki azt állítja, hogy érti Jézus
szavát, de nem ért vele egyet, az valójában még nem tért meg. Jézus a Hegyi
Beszéd végén így szólt hallgatóihoz: „Miért mondjátok nekem: ‘Uram! Uram!’, ha
nem cselekszitek, amiket mondok?” Kifejti, hogy aki hallgatja, és szavai szerint
cselekszik, az olyan, mint a gondos házépítő, aki kősziklára építi házát. Aki
viszont hallgatja, és nem cselekszi, az a gondatlan házépítőre hasonlít, akinek
alap nélkül felhúzott házát az áradat elsodorja. (vö. Jn 7, 24-27)


A
családban együtt olvasott biblia nagy erőforrás az egész család számára. Hogyan
tudjátok most, az adventi szentidőben legalább hetente egyszer megoldani a közös
bibliaolvasást? Hogyan tudjátok a gyerekek közötti korkülönbség ellenére
megoldani a rendszeres szentírásolvasást?

Jézus
azt kívánja követőitől, hogy engedelmeskedjenek neki. Elvárja, hogy azok, akik
hallgatják szavait, tanítását tegyék át a gyakorlatba. Sokan vannak mégis, akik
vonakodnak ezt megtenni, talán mert tartanak tőle. Hány „keresztény” él Krisztus
nélkül! Krisztusról beszélnek, de nem akarnak hozzá csatlakozni. Jézus tanítása
az Ő élete. Jézus nem mutatta meg nekünk az utat, nem tanította meg, hogy mi az
igazság, nem magyarázta el, hogy mi az élet. Ő maga, Jézus az út, az igazság és
az élet. (vö. Jn 14, 6)



Idézzetek fel rokoni, baráti vagy ismerősi körből olyanokat, akikből sugárzik az
Krisztushoz tartozás öröme! Mi a titkuk?

A
plébános atya érdeklődéssel hallgatta a jegyeseket, mindenkit meghallgatott,
aztán megköszönte gondolataikat. Nagyon sok fontosat hallottunk – mondta –, sok
igazat és szépet mondtatok. A házasság Isten csodálatos ajándéka, de nem
mindenki érti meg, hogy miért ajándékozta Isten neki ezt az ajándékot. A
házassággal Isten lehetőséget ad két embernek, hogy egymással kiegészülve eggyé,
teljes egésszé válva induljanak Felé. Hogy ne csak hallgassák szavát, hanem
cselekedjenek is a szerint. Alapozzanak Jézusra, mert Ő a kőszikla, mert Ő az
út, az igazság és az élet.

Bíró
László tábori püspök
az MKPK Családbizottságának elnöke
a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke

forrás: csaladlevel levelezőlista