Karácsony titkát kerestem,
tudós könyvekben kutattam,
bölcs öregektől kérdeztem,
illő választ mégse kaptam.
Kerekes Károly:
Karácsony édes titka
Karácsony titkát kerestem,
tudós könyvekben kutattam,
bölcs öregektől kérdeztem,
illő választ mégse kaptam.
Tudtam: Isten emberré lett,
s ezt minden csodát felülmúlt,
szent hitem tükörként fénylett,
titkom fátyla mégsem ritkult.
Mig egy szép csillagos esetén,
mintha égi ajtó nyílna,
imádságom áldott csendjén
átvillant karácson titka.
Piciny pontnyi ablak égett
szívemben, e bűvös rácson
látom, sejtem, hogy miért lett
édes titkunk szent karácsony.
Jók, rosszak, dúsak, szegények,
vakok, látók, buzgók, restek,
négerek, sárgák, fehérek -
édes boldogságra leltek.
Olyan jó gyermeknek lenni,
oly csodás kicsinnyé válni,
önfeledten énekelni,
csilingelő angyalt várni.
Olyan szép a karácsonyfa,
oly édes kalácsunk íze;
gyertyánk boldogan lobogva
ez égeti minden szívbe:
Újból kicsinnyé kell lenned,
csak a gyermek tud örülni;
gyúljon tiszta láng ma benned,
s tudsz jóért-szépért hevülni.
Lásd, gondunk így szertefoszlott,
egy a boldogságunk nyitja:
"Csak a kicsiny lehet boldog!" -
Ez Karácsony édes titka.