Az emberek általában jóhiszeműek. Tudják, hogy mindenkit ártatlannak tekintünk, amíg el nem ítélik. A hozzájuk érkezett leveleket, az interneten talált híreket is tényként kezelik. Ezáltal tudtukon kívül a hamis hírek terjesztői, de legalábbis fogyasztói lesznek. Akár üzleti, akár politikai a cél, a becsapásipar mindenképp az orrunknál fogva vezet, ha hagyjuk. Védekezni kell!
Harc az álhírek
ellen
Az emberek általában
jóhiszeműek. Tudják, hogy mindenkit ártatlannak tekintünk, amíg el nem ítélik. A
hozzájuk érkezett leveleket, az interneten talált híreket is tényként kezelik.
Ezáltal tudtukon kívül a hamis hírek terjesztői, de legalábbis fogyasztói
lesznek. Akár üzleti, akár politikai a cél, a becsapásipar mindenképp az
orrunknál fogva vezet, ha hagyjuk. Védekezni kell!
Ellenőrizzed a
forrást!
Ismered a hírforrást,
ahol a kérdéses hír megjelent? Esetleg csak hasonló, de nem pont azonos a
külleme egy közismert honlappal? Ez esetben biztosan megtévesztés a cél. Gyakori
pl. a bankok oldalának a hamisítása, hogy kicsalják az adataidat.
Tisztázzad ki a
szerző!
A megbízható szerzők
esetén megtalálhatók korábbi munkái, megítélhető, hogy hol közölték a műveit.
Számos régebbi írása is megtalálható valahol az interneten. Ha ez nem így van,
gyanús, hogy álhírről van szó. Attól, hogy valaki, mint szakértő szerepel,
távolról sem biztos, hogy az. Ha más munkáinak nem akadni nyomára, akkor szinte
biztos, hogy csaló.
Ha egy hírforrás
százszámra produkál bejegyzéseket, ha lehetetlen időpontokban jelentkezik, mint
például kora hajnalban, akkor több mint gyanús, hogy az anyagot nem ember, hanem
automata program árasztja szerteszét. Ha a szöveg tele van zavaros
kifejezésekkel, helyesírási hibákkal, gyanús, hogy gépi fordítást olvasol. Ha
egy ilyen magyar szerző szájába adtak, biztos lehetsz benne, hogy csalásról van
szó.
Ítéld meg a
tartalmat
A hamis hírekben
gyakran belső ellentmondások találhatók, amelyekre figyelmes olvasással rá is
lehet jönni. Tisztességes újság a témát általában sokoldalúan közelíti meg,
érveket és ellenérveket is felsorol. A hamis hír egyoldalúan szól, hiszen
agymosás a célja.
Ellenőrizzed a
képanyagot
Sokszor épp egy jó kép
miatt hiszünk el valamit. Keressük meg a kép vagy videó korábbi megjelenéseit,
és kiderülhet, hogy máshol egészen más aláírással közölték. Ilyenkor egyértelmű,
hogy be akarnak csapni. Légy tudatában, hogy a dezinformációs technika folyton
fejlődik.
Vizsgált meg, hogy
miként hat rád a hír
Ha valami meglepővel
találkozol, ami mély érzelmeket vált ki belőled, ne ugorj azonnal. Azért kaptad,
hogy felháborodásodban azonnal osszad meg másokkal a háborgásodat. Baleknak
néznek, aki önként lesz hamis hír terjesztő. Többnyire negatív hírekről van szó,
másokba vetett bizalom lerombolásáról. Esetleg olcsón elérhető jóról: fürge
autóról, alacsony villanyszámláról, karcsú termetről. Könnyű ebbe a csapdába
beleesni. Mielőtt az ilyen anyagot tovább küldöd, próbáld a hírt más, független
hírforrásnál megtalálni. Soha ne adj hitelt olyan felhívásoknak, amelyek arra
biztatnak, hogy add tovább minden ismerősödnek az információt.
Jelents!
Ha úgy látod, hogy
valahonnan hamis hírek áramlanak, tégy jelentést. A közösségi média általában ad
erre lehetőséget. A hamis hír méreg, az internet átka, csak összefogással
védekezhetünk ellene.
Az Európai Bizottság
anyaga és saját tapasztalata alapján összeállította: Surján László