Január 29-én Ferenc pápa a boldogságmondásokról kezdett új katekézissorozatot. Az első alkalommal átfogóan beszélt róluk, a következő hetekben pedig egyenként fogja magyarázni őket.
Isten nemegyszer
könnyeinken és vereségeinken keresztül adja magát nekünk!
Január
29-én Ferenc pápa
a boldogságmondásokról kezdett új
katekézissorozatot. Az első alkalommal átfogóan beszélt róluk, a következő
hetekben pedig egyenként fogja magyarázni őket.
Ferenc pápa
katekézisének fordítását teljes egészében közreadjuk.
Kedves testvérek, jó
napot kívánok!
Ma a
Máté-evangéliumban található boldogmondásokról kezdünk katekézissorozatot (Mt
5,1–11). Ez a szöveg, mely megnyitja a „hegyi beszédet”, megvilágította a hívők
életét és sok nem hívő életét is. Nehéz elképzelni, hogy valakit ne érintenének
meg Jézusnak ezek a szavai, és helyes a vágyunk, hogy egyre mélyebben megértsük
és mind teljesebben magunkévá tegyük őket. A boldogmondások jelentik a
keresztény ember „személyazonosító igazolványát” – ez a mi személyazonosító
igazolványunk –, mert magának Jézusnak az arcát, az ő életmódját rajzolják
elénk.
Ma átfogóan tárgyaljuk
Jézusnak ezeket a szavait; a következő katekézisekben egyenként magyarázzuk majd
a boldogmondásokat.
Először is fontos
[körülmény], ahogyan ennek az üzenetnek a meghirdetése történt: Jézus,
látva az őt követő tömeget, felmegy a Galileai-tó körüli lankás hegyoldalra,
leül, és tanítványaihoz fordulva meghirdeti a boldogságokat. Tehát az üzenet a tanítványoknak szól,
de a horizonton ott van a tömeg, vagyis az egész emberiség. Ez az üzenet
az egész emberiséghez szól.
Aztán a „hegy”
említése a Sínai-hegyre utal, ahol Isten a parancsolatokat adta Mózesnek. Jézus
új törvényt kezd tanítani: legyünk szegények, legyünk szelídek, legyünk
irgalmasak… Ezek az „új parancsolatok” sokkal többek, mint előírások. Jézus
ugyanis semmit sem parancsol, hanem felfedi a boldogság útját – az ő útját
–, nyolcszor ismételve meg a „boldogok” szó.
Minden boldogmondás
három részből áll. Az elején mindig ott van a „boldogok” szó; aztán jön a helyzet,
amelyben a boldogok vannak: a lélekben szegénység, a szomorúság, az éhezés és
szomjazás az igazságra, és így tovább; végezetül halljuk a boldogság okát,
amelyet a „mert” kötőszó vezet be: „Boldog ezek, mert…”, „boldogok azok, mert…”
Ilyen tehát a nyolc boldogmondás, és jó lenne, ha megtanulnánk őket kívülről,
hogy ismételgethessük őket, hogy valóban az elménkben és szívünkben legyen ez a
törvény, amelyet a Jézus adott nekünk.
Figyeljünk fel arra a
tényre, hogy a boldogság oka nem a jelenlegi helyzet, hanem az az új állapot,
amelyet a boldogok ajándékként kapnak Istentől: „mert övék a mennyek országa”,
„mert megvigasztalják őket”, „mert öröklik a földet”, és így tovább.
A harmadik
összetevőben, mely a boldogság okát fogalmazza meg, Jézus gyakran passzív
jövőidőt használ: „majd megvigasztaltatnak”, „majd öröklik a földet”, „majd
megelégíttetnek”, „majd megbocsátást nyernek”, „majd Isten gyermekeinek
neveztetnek”.
De mit jelent a
„boldog” szó? Miért kezdődik a nyolc boldogság közül mindegyik a „boldog”
szóval? Az eredeti kifejezés nem olyan emberre utal, akinek tele van a hasa,
vagy akinek jól megy a sora, hanem olyanra, aki kegyelemi helyzetben van, aki
előrehalad Isten kegyelmében, és előrehalad Isten útján: a türelem, a
szegénység, a másoknak nyújtott szolgálat, a vigasztalás… Azok, akik
előrehaladnak ezekben a dolgokban, boldogok és boldogok lesznek.
Isten, annak
érdekében, hogy nekünk adja magát, gyakran elképzelhetetlen utakat választ: még
korlátainkat, könnyeinket, vereségeinket is. Ez az a húsvéti öröm, amelyről
keleti testvéreink beszélnek: olyan öröm, amely bár sebeket hordoz magán, de él;
átment a halálon és megtapasztalta Isten hatalmát. A boldogságok az örömhöz
visznek el téged, mindig; azt az utat jelentik, amelyen elérheted az örömöt!
Javunkra lesz, ha
elővesszük ma Máté evangéliumát, az ötödik fejezetet, az elsőtől a tizenegyedik
versig, és elolvassuk a boldogmondásokat – talán többször is a hét folyamán –,
hogy megértsük a boldogságnak ezt az oly gyönyörű, oly biztos útját, amelyet az
Úr felkínál nekünk!
Fordította: Tőzsér
Endre SP
Fotó: Vatican News
Forrás:Magyar Kurír
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni