Ferenc pápa nagyböjti üzenete

Ferenc pápa évről évre üzenetet intéz a katolikus hívekhez a nagyböjt kezdetén. 2020-ban nagyböjti üzenetének témája: „Krisztus nevében kérünk: engesztelődjetek ki az Istennel!”

„Krisztus nevében
kérünk: engesztelődjetek ki az Istennel!”
Ferenc pápa nagyböjti üzenete

Ferenc
pápa évről évre üzenetet intéz a katolikus hívekhez a nagyböjt kezdetén.
2020-ban nagyböjti üzenetének témája: „Krisztus nevében kérünk: engesztelődjetek
ki az Istennel!” (2Kor 5,20).

Kedves testvérek!

Az Úr ebben az évben is megadja nekünk az
előkészület különleges időszakát azért, hogy megújult szívvel tudjuk ünnepelni
Jézus halálának és feltámadásának titkát, ami az élet alapját jelenti minden
keresztény ember és az egész keresztény közösség számára. Szívünkkel és
lelkünkkel szüntelenül ide kell visszatérnünk. Ez a titok nem szűnik meg abban a
mértékben növekedni bennünk, amilyen mértékben mi megérinteni engedjük magunkat
spirituális dinamizmusától és csatlakozunk hozzá szabad és nagyvonalú
válaszunkkal.

1. A húsvéti titok mint a megtérés
alapja

A keresztény ember öröme a kerygmából,
Jézus halála és feltámadása örömhírének a meghallgatásából és befogadásából
fakad. Ez összefoglalja a szeretet titkát, ami „annyira valós, annyira igaz,
annyira konkrét, hogy egy hiteles és őszinte dialógus kapcsolatát kínálja
számunkra” (Christus vivit apostoli buzdítás, 117). Aki hisz ebben az
üzenetben, az visszautasítja azt a hazugságot, hogy életünk csak magunktól
függene, miközben valójában az Atya szeretetéből születik, az Ő akaratából arra,
hogy életünk legyen és bőségben legyen (vö. Jn 10,10). Ha azonban mi a „hazugság
atyjának” csábító szavára hallgatunk (vö. Jn 8,45), fennáll a veszély, hogy az
értelmetlenség mélyébe zuhanunk és már itt a földön megéljük a poklot, ahogy ezt
sajnos számos személyes és kollektív emberi tapasztalat is alátámasztja.

Az idei év nagyböjtjében azt szeretném
üzenni minden kereszténynek, amit a Christus vivit kezdetű apostoli
buzdításban a fiataloknak már megírtam: „Tekints a megfeszített Krisztus kitárt
kezeire, hagyd magad mindig újra megváltani. És amikor közeledsz, hogy megvalld
bűneidet, higgy szilárdan az irgalmasságban, ami megszabadít téged a bűntől.
Szemléld Krisztus vérét, amelyet nagy szeretetében kiontott és hagyd magad
megtisztítani általa. Így mindig újjászülethetsz” (CV 123). Jézus halála és
feltámadása nem egy múltbeli történés: a Szentlélek erejében a húsvéti esemény
mindig aktuális és lehetővé teszi, hogy Krisztus testét szemléljük és
megérintsük a sok szenvedő emberben.

2. Sürgető megtérés

Gyógyító hatású, ha a húsvéti titkot,
amelynek az isteni irgalmasság ajándékát köszönhetjük, mélyebben is szemléljük.
Az irgalmasság megtapasztalása tulajdonképpen csak egy személyes, szemtől
szembeni találkozásban lehetséges a megfeszített és feltámadt Úrral, „aki
szeretett engem és feláldozta magát értem”. Egy dialógusban, ami szívtől szívig,
barát és barát között zajlik. Ezért annyira fontos az imádság nagyböjt idején.
Ez több, mint egy kötelesség, ez egy szükségszerűség kifejeződése: viszonzása
Isten szeretetének, ami mindig megelőz és segít minket. Igen, a keresztény ember
abban a tudatban imádkozik, hogy nem méltó erre a szeretetre. Az imának
különböző formái lehetnek, de ami Isten szemében valójában számít, az az, hogy
az ima eléri és végül megpuhítja a mi kemény szívünket, hogy egyre jobban
megtérjünk az Ő akaratához.

Ebben a különleges időszakban hagyjuk
ezért magunkat – mint Izrael népe – a pusztába vezetni (vö. Oz 2,16) azért, hogy
végre meghallhassuk vőlegényünk szavát, hogy Őt mélyebben magunkba fogadjuk és
készségesebben kövessük. Minél inkább hagyjuk, hogy magukkal ragadjanak az Ő
szavai, annál inkább meg fogjuk tapasztalni nekünk ajándékozott ingyenes
irgalmasságát. Ne hagyjuk a kegyelem eme idejét haszontalanul elmúlni abban a
téveszmében, hogy mi magunk határozhatjuk meg megtérésünk idejét és módját.

3. Isten szenvedélyes vágya a
gyermekeivel folytatott párbeszédre

A tényt, hogy az Úr újra és újra
felajánlja számunkra a megtérés e különleges idejét, soha nem szabad magától
értetődőnek vennünk. Ennek az új lehetőségnek a hála érzését kell ébresztenie
bennünk és fel kell ráznia restségünkből. A rossz néha drámai jelenléte ellenére
is életünkben – de az Egyház és a világ életében is – ez az időszak, ami a
ritmusváltás lehetőségét kínálja, Isten rendíthetetlen akaratát fejezi ki arra,
hogy nem szakítja meg az üdvösség dialógusát velünk. Jézusban, a
megfeszítettben, akit Isten „bűnné” tett értünk (2Kor 5,21) ez az akarat elért
arra a pontra, hogy minden bűnünket Fia vállára tegye, egészen – XVI. Benedek
pápa szavaival – „Istennek az önmaga ellen fordulásáig” (Deus caritas est enciklika,
12). Mert Isten az ellenségeit is szereti (vö. Mt 5,43–48).

A dialógus, amelyet Isten minden emberrel
folytatni akar Fia húsvéti misztériuma által, nem olyan beszéd, mint ami Athén
lakóit jellemezte. Ezek „semmi mással nem töltötték az időt, csak azzal, hogy
újdonságot mondjanak vagy halljanak” (ApCsel 17,21). A fecsegés e fajtája,
amelyet az üres és felszínes kíváncsiság diktál, minden idők világiasságára
jellemző és ma is belopakodik az életünkbe a kommunikációs eszközök elhibázott
használatán keresztül.

4. Gazdagság, amelyet az ember megoszt,
nem pedig magának halmoz fel

A húsvéti titkot állítani az élet
középpontjába azt jelenti, hogy együttérzéssel fordulunk a megfeszített Krisztus
sebei felé, amelyek a mai napig is jelen vannak a világban – a háborúk ártatlan
áldozataiban, az életellenes beavatkozásokban a meg nem születettektől egészen
az idős emberekig, az erőszak számos megnyilvánulásában, a környezeti
katasztrófákban, a föld javainak egyenlőtlen elosztásában, az emberkereskedelem
minden formájában és a profit iránti csillapíthatatlan vágyban, ami nem más,
mint bálványimádás.

Ma is fontos minden jóakaratú embert
meghívni arra, hogy javaiból továbbadjon valamit a nélkülözőknek. Az ilyen
alamizsna egy igazságosabb világ felépítésében való személyes részvétel formája.
A felebaráti szeretetnek megfelelő megosztás az embert emberibbé teszi, a
felhalmozás viszont azzal fenyegeti, hogy csúffá válik, mivel önzésébe zárkózik.
A gazdaság strukturális dimenzióin szabad és kell is, hogy túllépjünk. Ebből
kifolyólag az idei nagyböjtben, 2020. március 26–28. között fiatal
közgazdászokat, vállalkozókat és changemakereket hívtam meg Assisibe, hogy
segítsenek egy, a jelenleginél igazságosabb és befogadóbb gazdasági modell
kidolgozásában. Az Egyházi Tanítóhivatal többször is megfogalmazta, hogy a
politika a felebaráti szeretet kiemelt formája (vö. XI. Piusz pápa beszéde a
FUCI [Katolikus Egyetemi Ifjúsági Szövetség] tagjaihoz, 1927. december 18.) –
ezt lehet majd a gazdaságról is elmondani, ha az ember az evangélium, a nyolc
boldogság szellemével tölti be.

A következő nagyböjtre kérem a Boldogságos
Szűz Mária közbenjárását, hogy befogadjuk a meghívást az Istennel való
kiengesztelődésre, szívünket a húsvéti titokra irányítsuk és az Istennel
folytatott nyitott és őszinte dialógusra megtérjünk. E módon azok lehetünk,
aminek Krisztus a tanítványait mondta: a föld sója és a világ világossága (vö.
Mt 5,13–14).

Ferenc

Kelt a Lateráni Szent János Bazilikában,
2019. október 7-én, Rózsafüzér Királynőjének emléknapján.

Forrás:  Magyar Kurír