Jóslat és valóság

A nyitókép a hetente észlelt új esetek száma a földgolyó egészén és régiónkként. A tavaly nyáron, az első hullám után jelent meg Klaus Schwab és Thierry Mallarat tanulmánya a „Nagy Újrakezdés”. Ők akkor három lehetséges jövőképet vázoltak fel:

  1. A 2020 márciusi hullámot kisebb hullámok sorozata követi, amelyek egy-két év alatt fokozatosan megszűnnek. Régiónként nagy eltérések lehetnek, amelyek a járványügyi intézkedésektől függenek.
  2. Az első hullámot 2020 harmadik-negyedik negyedében egy nagy hullám követi, majd számos kisebb 2021-ben. 2020 végén a járványt csillapító intézkedéseket ismét be kell vezetni, hogy az egészségügyi szolgáltatás ne omoljon össze.
  3. „Lassú kiégés”, az adatok hol romlanak, hol javulnak, de nincs határozott hullámzás a fertőzések számának és a halálozásnak a növekedése nem indokol nagyobb zárást.

Ma már tudjuk, egyik sem volt pontos. A valóság a 2. forgatókönyvhöz némileg hasonlított, de a harmadik hullám új helyzetet teremtett, s továbbra is nagy a bizonytalanság, hogy milyen kihívást okoz még a járvány az egészségügynek és a politikának. Most meg kell találni a lakosság tűrőképessége, mondjuk ki: önzése, és a járványt fékező korlátozó rendelkezések közötti összhangot. Ezt keresik nálunk naponta az úgynevezett operatív törzs ülésein. Abban, hogy a második és a harmadik hullám sokkal erősebb, mint az első volt, szerepet játszik az, hogy a mutációk fertőzőképessége nagyobb, de az is, hogy a lakosság fegyelme kisebb. Mivel az angol mutánsnak meghatározó szerepe Magyarországon csak a harmadik hullámban lett, a második nagysága alighanem a lakosság fegyelmezetlenségének tudható be. Ezért jórészt azok az emberek (és szervezetek) a felelősek, akik az emberi szabadságjogokat eltúlozva, vagy a vírus veszélyességét semmibe véve a hagyományos védekezési módok, elsősorban a maszk viselés és a távolságtartás elutasításával lázítottak. De nem foghatunk mindent rájuk. Nézzünk magunkba mindannyian. A fegyelem és a lemondás nem lelkesíti a mai embert. Hányszor választottuk mi is a magunk kényelmét, mint a közösség javát! 

Egyre többször hallani, hogy a védekezés elleni lázítás büntetőjogi következményekkel kell járjon. Miniszterelnökünk azt mondta, hogy most védekezni kell, a büntetéssel majd akkor lehet foglalkozni, ha a védekezés sikerült. Mivel a védekezést pártemberek is gátolták, a politikai következményének a jövőre esedékes választáson jelentkeznie kell. Hogy a védekezést ellenző civileknek börtönben vagy "zárt osztályon" volna a helye, azt a tisztelt olvasó képzelőtehetségére bízza:

Surján László

Képgaléria