Sáfárkodás

Amit adtál, gondosan elrejtettem
s éltem belõle gondtalan.
Szavaidból ittam és kezedbõl ettem
én, jóllakottan is, boldogtalan.

Fáy Ferenc:

Sáfárkodás

Amit adtál, gondosan elrejtettem
s éltem belõle gondtalan.
Szavaidból ittam és kezedbõl ettem
én, jóllakottan is, boldogtalan.

Nagy tartozás ez. – De így, elmenõben
hogy’ törlesszen, kinek nincs semmije?
Csak áll e feltûrt molyrágta idõben
s csupán imája van... de nincs hite.