"Az elmúlt hetekben felháborította a magyarokat, hogy a hírek szerint Brüsszel ismét a túlzott deficit eljárással fenyegeti Budapestet. A hír maga nem volt értelmezhetõ, ugyanis az államháztartás hiányával kapcsolatban nem volt szó a három százalékos küszöb átlépésének veszélyérõl, a hivatkozási alap az államadósság volt, ami viszont nem jár szankcióval. Hogy ki manipulálta a híreket és a Brüsszelben elhangzott vagy el sem hangzott félmondatokat, nem tudom megállapítani."
Surján László
Akár jó hír is lehetne
Az elmúlt
hetekben felháborította a magyarokat, hogy a hírek szerint Brüsszel ismét a
túlzott deficit eljárással fenyegeti Budapestet. A hír maga nem volt
értelmezhetõ, ugyanis az államháztartás hiányával kapcsolatban nem volt szó a
három százalékos küszöb átlépésének veszélyérõl, a hivatkozási alap az
államadósság volt, ami viszont nem jár szankcióval. Hogy ki manipulálta a
híreket és a Brüsszelben elhangzott vagy el sem hangzott félmondatokat, nem
tudom megállapítani.
Az
Európai Bizottság arra számít, - számol be az MTI - hogy az államháztartás
hiánya Magyarországon a következõ években végig a 3 százalékos küszöbérték alatt
marad, az államadósság 2016-ra 1,7 százalékponttal csökken, a gazdasági
növekedés pedig 3,2 százalékról fokozatosan 2 százalékra mérséklõdik. Ezek az
adatok a brüsszeli testület által kedden közzétett, úgynevezett õszi gazdasági
elõrejelzésben szerepelnek.
A
GDP az idén Brüsszel szerint még 3,2 százalékkal bõvül, jövõre a növekedés 2,5
százalékra, majd 2016-ban 2 százalékra lassul. Ezzel a lassulással a hazai
elemzõk is számoltak, persze reménykedni lehet, hogy az adatok jobbak lesznek,
meg tenni is lehet valamit érte.
A
költségvetés hiánya az idei évre várt 2,9 százalékos mértékrõl 2015-re a GDP 2,8
százalékára, a rákövetkezõ évben pedig 2,5 százalékára mérséklõdik az Unió
szerint.
A
magyar államadósság az idén a bruttó hazai termék 76,9 százaléka lesz, 2015-re
76,4 százalékra, 2016-ban pedig a GDP 75,2 százalékára csökken, írják az
elõterjesztésben.
Ha
ez megvalósul, akkor már nem azt kell mondani, hogy megállítottuk az
államadósság növekedését, hanem azt, hogy csökken az államadósság. Ami
mindenképp jó hír.
A
kormány a beterjesztett költségvetésben a brüsszeli jelentésnél jobb számokkal,
kisebb hiánnyal, nagyobb növekedéssel és jobban csökkenõ államadóssággal számol.
Mivel emlékeim szerint a brüsszeli elõrejelzések mindig rosszabbak, mint a
tényszámok, reméljük, hogy most is a kormánynak lesz igaza, vagy legalábbis a
két elõrejelzés közé sikerül kerülnünk. A 2015. évre szóló GDP növekedés ugyan
mindkét elõrejelzésben azonos, 2,5 százalék, de a költségvetési
törvényjavaslatban a magyar kormány 2015-re csak 2,4 százalékos GDP arányos
deficittel és 75,4 százalékos adósságszinttel számol.
Kíváncsian várom, hogy mi lesz az ellenzék reakciója.
A
variáns: orbánisztánban a költségvetési törvényben a kormány lázálmai
jelennek meg, A brüsszeli szakértõk nem hiszik el, hogy a kormány képes lesz 2,4
százalékos költségvetési hiányt produkálni. Ez a majd 20 százalékos eltérés
világosan mutatja, hogy teljesen szakszerûtlen, has számok szerepelnek a
tervezetben. Legutoljára Rákosi idejében bántak így a tényekkel.
B
variáns: Miközben a kormány gazdasági szuverenitásról beszél és
gyarmattartónak minõsíti az Európai Uniót, szabadságharca nem terjed odáig, hogy
ellenálljon a brüsszeli kívánságoknak, sõt a gazdi kezét nyalogatva mindenképp
túl akarja teljesíteni az elvárásokat. Mindezért növekvõ elszegényedéssel, a
munkanélküliség növekedésével kell számolnia az embereknek, akiket a legváratlanabb
adókkal terhelnek, és még a vasárnapi szórakozást jelentõ plázába járást is el
akarják venni tõlük.
C
variáns: Brüsszel visszaigazolta a magyarok erõfeszítései révén megjavult
makroadatokat. A kormány ezzel nem akar megelégedni és nagyobb növekedést,
jobban csökkenõ államadósságot lát. Az ellenzék szerint azonban megfelelõ
gazdaságpolitika esetén az adatok a kormány elõrejelzéseinél is jobbak
lehetnének. Mivel ez mindannyiunk közös érdeke, olyan módosító indítványokat
nyújtunk be a költségvetési törvényhez, amelyek révén valóban lendületbe jöhet a
gazdaság, és nemcsak a mutatók, hanem a reálbérek is jelentõsen megnõnek.
Elvárjuk, hogy a kormány ne vélt presztízsérdekeit nézze, hanem az ország javát
és támogassa ez irányú javaslatainkat.
Lehet tippelni, melyik variánst halljuk majd vissza.
Ezt
persze nem tudom, de azt igen: nincs esély arra, hogy a belátható idõn belül
túlzott költségvetési hiány lenne Magyarországon.