külhoni magyarok

A romániai népszámlálás meghatározza az erdélyi magyarság elkövetkező 10 évét!

A jelenleg zajló romániai népszámlálás meghatározza az erdélyi magyarság elkövetkező 10 évét! E hét vasárnap éjfélig lehet kitölteni online a népszámlálási kérdőívet.

  • Nyelvhasználati és kisebbségi jogok,
  • oktatási és kulturális intézmények állami támogatása,
  • egyházak finanszírozása,
  • pénzügyi támogatások

mind olyan területek, amelyek a népszámlálás eredményétől is függenek.

A kronika.ro képe

Megszámláltatunk

A romániai népszámlálás 2022 márciusa és júliusa között zajlik. Bárki kitöltheti interneten a saját kérdőívét, bemehet egy un. összeíró pontra, vagy hagyományos módon otthonában fogadhatja a számlálóbiztost. A hatályban lévő népszámlálási törvény értelmében 30 év óta először az összeírás magyar nyelven is történhet.  A népszámlálás roppant fontosságát az erdélyi magyarság számára az adja, hogy kiderüljön, hol tartunk.

A felszámolandó megyerendszer: dióhéjban a Bach–Gyurcsány-tervről

Érdekes interjút közölt a napokban Wittinghoff Tamással, a baloldali koalíció önkormányzati felelősével a Népszava. Budaörs polgármestere ellenzéki győzelem esetére az ezeréves megyerendszer felszámolását valószínűsítette.

Klasszikusokat csak szó szerint! „Szükség van a megyékre?” – kérdezi a beszélgetés végén az újságíró, mire Wittinghoff: „Ebben nem értünk teljesen egyet a szakértőkkel, akik azt mondják, hogy erre a középszintre szükség van a magyar önkormányzati rendszerben.”

London non coronat

Egy éttermi fotónak köszönhetően ma már tudjuk, hogy Márki-Zay Péter minapi londoni látogatása sokkal inkább az eligazításról szólt, mint a kampánygyűlésről, ami inkább csak a Bajnaival való találkozás fedősztorijának tűnik. Ugyanakkor a történtek ismét reflektorfénybe állították a nyugati magyarok pártpreferenciáit.

A nemzeti oldalon és a balliberálisok térfélen egyaránt nagy figyelemmel kísérik a nyugati diaszpóraközösségek mindennapjait, közéletét, anyaországi kapcsolatait. Az érdeklődés okai azonban egészen mások.

 

Minőségi forradalom az erdélyi magyar gasztronómiában - 2. rész

A két egymástól elválaszthatatlan gazdasági-kulturális ágazat, a turizmus és a vendéglátás – igaz, váltakozó korlátok között – a koronavírus miatti lezárások dacára is virágzik. Úgy tűnik, Európa népei nem akarnak lemondani a polgári életforma szerves részét képező éttermekről, kávézókról, sörözőkről és szállodákról. Nincs ez másképp Erdélyben sem, ahol mostanában valóságos minőségi forradalom zajlik a helyi magyar gasztronómiában és vendéglátásban.

 

Kolozsváros olyan város

""

Minőségi forradalom az erdélyi magyar gasztronómiában - 1. rész

A két egymástól elválaszthatatlan gazdasági-kulturális ágazat, a turizmus és a vendéglátás – igaz, váltakozó korlátok között – a koronavírus miatti lezárások dacára is virágzik. Úgy tűnik, Európa népei nem akarnak lemondani a polgári életforma szerves részét képező éttermekről, kávézókról, sörözőkről és szállodákról. Nincs ez másképp Erdélyben sem, ahol mostanában valóságos minőségi forradalom zajlik a helyi magyar gasztronómiában és vendéglátásban.

Történelmi dokumentumfilmek Esterházy János életéről a gdyniai filmfesztiválon és a Duna TV műsorában

A lengyelországi Gdyniában 2021. szeptember 29-e és október 2-a között immár tizenharmadik alkalommal megrendezett Rendíthetetlenek – Megtörhetetlenek - Kiátkozottak című nemzetközi filmfesztivál történelmi dokumentumfilmek kategóriájában két olyan alkotást is bemutattak, amelyek Esterházy János életéről szólnak.

Áttörés

Valami történt Szlovákiában. Kollai István Szlovákia királyt választ című könyvében több olyan idézetet közöl, amelyek elhangzásuk után ugyan megjelentek a magyar sajtóban, de nem álltak össze egységes üzenetté arról, hogy a szlovákok már nem sulykolják az ezer éves magyar elnyomást olyan erővel, mint régen. Elkezdtek a Magyar királyság történelmére úgy hivatkozni, hogy annak nem elszenvedői, hanem alakító részei voltak. Amit a magyar gőg nem könnyen fogad el, de attól még igaz.

Az elrománosítás örökprojektje

Máig nem csituló felháborodást váltott ki Erdélyben Ludovic Orban román ex-kormányfő – jelenleg képviselőházi elnök és liberális pártvezető – azzal a minapi kijelentésével, miszerint a Székelyföld etnikai összetételét beruházások révén jelentősen meg lehetne változtatni. A vágyvezérelt megnyilatkozásnak nincs különösebb újdonságereje, történelmi és demográfiai alátámasztottsága annál inkább. És épp ez a tény teszi azt fenyegetővé.