Ferenc pápa Strasbourgban nem kímélte az Európai Parlamentet, kritikus volt, kendõzetlenül fogalmazott. Beszédének olykor a félmondatai is fontos üzenetet hordoztak. Ezért nem elegendõ egyszer végigolvasni, vagy meghallgatni azt. Lépésrõl lépésre fogunk tehát végigmenni a bõ félórás beszéden.
Surján László
Európa reménye II.
Ferenc pápa Strasbourgban nem kímélte az Európai Parlamentet, kritikus volt,
kendõzetlenül fogalmazott. Beszédének olykor a félmondatai is fontos üzenetet
hordoztak. Ezért nem elegendõ egyszer végigolvasni, vagy meghallgatni azt.
Lépésrõl lépésre fogunk tehát végigmenni a bõ félórás beszéden.
A
globális súlyát vesztett Európát Ferenc pápa emlékeztette alapítóinak reményére,
arra, hogy megvalósítható egy olyan közös munka, amely áthidalja a
megosztottságokat és megerõsíti a kontinens összes nemzete közötti békét és
összetartozást. Az alapítók az emberben nem csupán állampolgárokat vagy
gazdasági tényezõket láttak, hanem férfiakat és nõket, akiknek transzcendens
méltóságuk van. A háború utáni nemzedékek szemében az emberi méltóságnak különös
jelentõsége volt. Nem történhetett volna meg mindaz a borzalom, ami a háború
során megtörtént, ha nem csorbítják ezt a méltóságot. Az ember méltóságának
megerõsítése, sérthetetlenségének garantálása tehát a háborút követõ idõszak
legfontosabb üzenete. Ez az emberi jogok elõmozdítása, biztosítása formájában a
mai napig is érvényes. Az Európai Unió erre törekszik, mind saját területén,
mind azon kívül.
Miért sérül mégis gyakorta az ember méltósága? Túl
sok olyan helyzet van, amelyben az embert tárgyként kezelik. Foganását,
felépítését, hasznosságát programozzák, ha pedig már nem hasznos, gyenge, beteg,
öreg, egyszerûen eldobják. Sérül annak a méltósága is, aknek nincs elegendõ
ennivalója, akinek nincs munkája.
Korunk nagy veszélye, hogy félreértelmezi az emberi jogokat. Azok egyre inkább,
mint egyének joga jelenik meg. Pedig az ember lényegéhez tartozik, hogy társas
lény, hogy jogaihoz mások iránti kötelességek is társulnak. Általánosságban is
azt látjuk, hogy a jogokat elválasztják a kötelességektõl. Ebben a világban
lassan értelmét veszíti a közjó fogalma. Szétszakadozik az a társadalmi közeg,
amely személyekbõl, családokból, kisebb közösségekbõl szövõdve alkotta valaha a
társadalmat. A jogok egyoldalú értelmezése azután konfliktusokat és erõszakot
szül.
[Folytatjuk]
{mos_ri}