magyarság

Gyakran találkozom erdészekkel, de már az első alkalommal feltűnt, hogy zárt, bajtársias és hagyománytisztelő társaság. Hogy pontosabb legyek, náluk a bajtársiasságot kevésbé korlátozzák az egyéni törekvések. Van még egy rájuk jellemző vonás, amit a szakmai követelmények és a természet egyszerű, bár szigorú törvényei alakítottak ki: a fegyelmezettség. Előbb-utóbb az is kiderült, közülük többeknek apja, sőt nagyapja is erdész volt. A családi hagyomány mellett, életükben van még egy nem kevésbé erős hatás, a selmeci hagyomány.

A Csörte egyik minapi vitájában a baloldali képviselő, ha jól emlékszem Dr. Szakács László, valami olyasmit talál mondani, hogy kitagadtuk őket a magyar nemzetből. Arra hivatkozott, hogy pártjelvényt csináltunk a kokárdából.

Hosszan írok, mert nincs időm. Állítólag Goethe egyik levele kezdődik így. Aktualizálva a paradoxont: sok mindenről kellene írni, hát nem írok semmiről sem. Azaz egy gondolatot mégis megpróbálok kifejteni. Ahogy közelednek a választások, egyre több vád tűnik fel az interneten és az ellenzéki megszólalók kijelentéseiben, legyenek akár politikusok, akár média munkások. Ezek egyike: „Orbán szembefordult a rendszerváltozás eszméivel és céljaival”.

A trianoni békediktátum ratifikációja külföldön címmel fontos tanulmánykötetet jelentetett meg a Magyarságkutató Intézet. A szerkesztők: Illik Péter és Vizi László Tamás, nagyszerű munkát végeztek, nemkülönben az egyes tanulmányok szerzői. A kötet ismertetésére most nem vállalkozom, de jó szívvel ajánlom minden érdeklődőnek, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtárból töltse le és olvassa el.

A magyar nemzet politikájának hét törvénye látható felírva erre a különleges ajándéktárgyra, amely a magyar miniszterelnök birtokában található. Ebbe beletekintve - saját magunk mellett - a XXI. századi Magyarország nemzeti politikájának alappilléreit is láthatjuk, olvashatjuk. Ezeket Orbán Viktor fogalmazta meg tavaly augusztus 20-án, ünnepi beszédében, amelyet az összetartozás emlékhelyének átadásán, a Kossuth Lajos téren mondott el.

Lássuk tételesen e törvényeket és próbáljuk meg hozzátenni saját gondolatainkat, vagy azt, ami éppen eszünkbe jut elolvasásukkor!

A bezártság olvasásra késztet. Persze szebben hangzik, ha azt mondom, az otthon töltött órák lehetőséget adnak sok könyv régóta halogatott olvasására. A könyv mindig élményt jelent, de ebben az időszaban terápiás szerepe is van. Oldja a bezártság ingerszegény világát. Egyfajta találkozás élményét nyújtja. Ezekbe a találkozásokba is magát viszi az ember, amikor mai szemmel olvassa a régi Írásokat. Így voltam Teleki Pál Európáról és Magyarországról címet viselő kötetével. Ebben szerepel az az előadás, amit Párizsban 1933-ban tartott, az „Európai szellem jelene és jövője” címmel.

Legyünk együtt, mi magyarok mindannyian a Kárpát-medencében. Elég volt Trianon bénító fájdalmából. Érezzük meg inkább az összetartozás örömét.

   A napokban azzal rémisztgettek, hogy a jósok szerint a jövő évben vissza fogjuk sírni az ideit. Hirtelen a vér is meghűlt bennem, hisz - valljuk be - ott benn, a lelkünk legmélyén mindannyian abban reménykedtünk titkon, hogy a jövő év első pár hónapja után minden visszatér a normális kerékvágásba.