Kiugró érdeklõdést váltott ki Eörsi Mátyásnak az a Szlovákiában szlovákul megjelent interjúja. A cikk írásakor csak az én egyik facebook oldalamról 4132 ember nézte meg a Körképben látható cikket, 38 megosztást, 59 hozzászólást kapott. A hozzászólók közül csak egy volt, aki azt írta: Az a helyzet, hogy semmi valótlant nem olvastam az interjúban!
Surján László
Milyen is Orbán Féltotalitárius rendszere?
Kiugró érdeklõdést váltott ki Eörsi Mátyásnak az a Szlovákiában szlovákul
megjelent interjúja. A cikk írásakor csak az én egyik facebook oldalamról 4132
ember nézte meg a
Körképben látható cikket, 38 megosztást, 59 hozzászólást kapott. A
hozzászólók közül csak egy volt, aki azt írta: Az a helyzet, hogy semmi
valótlant nem olvastam az interjúban!
A
többiek szerint meg csak valótlan van benne. Nem akartam belemenni a
részletekbe, viszont mivel az Eörsi interjút elutasítók sem tették, csak sommás
ítéletre szorítkoztak, kiemelek három részletet.
Eörsi szerint Orbán azért sikeres, mert „irányítja a médiát és az embereknek
nincsenek hiteles információik arról, hogy mi is történik valójában. Az állami
média tele van kormánypropagandával és hasonló a helyzet a magánkézben levõkkel
is. Létezik ugyan pár független kiadvány, de azok nem képesek jelentõsebben
befolyásolni a közvéleményt.”
Ebben a pár sorban a következõ burkolt állítások húzódnak meg. Ha a polgári
kormány nevez ki valakit a közszolgálati média élére, akkor az pártkatona és
kézi irányítással mûködik. Ha baloldali kormány teszi ezt, akkor persze semmi
nem veszélyezteti a szabadságot. Ha a kormány révén valami jó történik, akkor az
arról való beszámolás kormánypropaganda, tehát hamis. Független egy sajtótermék,
ha baloldali. Érdekes megközelítés: van magánkézben lévõ és van független. Az
nem zavarja Eörsi urat, hogy az általa magánkézben lévõknek, s nem
függetleneknek nevezett sajtótermékek az elmúlt pár hónapban csak kapásból
elõvett emlékeim szerint élesen támadták a kormányt a reklámadó, a földalapú
támogatás korlátozása, a vasárnapi munkaszünet esetleges bevezetése, a
miniszterelnökségen bevezetett 10 órás munkanap és az internetadó kapcsán. Azt
pedig, hogy a HVG, a 168 óra, a Népszabadság, a Népszava, a megyei lapok, A Klub
Rádió, az ATV, az internetes portálok tömege, az index, az origo, a Hír24, a
444!, hogy csak a legnagyobbakat említsem, ne lennének képesek jelentõsebben
befolyásolni a közvéleményt, ezt magyarázza meg az érintetteknek. A médiafelület
ugyanis adott, ha nincs eredmény, akkor gyenge a szakmai munka. Ezen a ponton
bizony Eörsi a régi mondás alapján nyilatkozott: messzirõl jött ember azt mond,
amit akar. A szlovákiai olvasó nem tudja ellenõrizni a szavait.
Egy
másik vádpont: Olyan választási rendszert alakított ki, ami arra motiválta a
politikai pártokat, hogy harcoljanak egymással és nem arra, hogy összefogjanak.
Az új szabályok szerint ugyanis minden politikai párt, amelyik önállóan
méretteti meg magát a választásokon, a választások elõtt állami hozzájárulást
kap. Nem sokat, 5 millió forint körül (15 ezer euró). Látnia kellett volna, hogy
ez mit eredményezett! Hirtelen 20 ellenzéki pártunk lett, akik kölcsönösen
küzdenek a választóért, az ellenzék pedig ezáltal teljesen szétmorzsolódott.
Tény, hogy 2014-ben 94 párt indult az áprilisi választásokon. Ha ebbõl csak 20
volt ellenzéki, akkor Orbán ezzel a lépéssel a saját szavazótáborát osztotta
meg. Ráadásul elfelejti megemlíteni, hogy a baloldal vezetõ csoportjai közösen
indultak, tehát nem osztották meg magukat.
Harmadjára azt az állítás emelem ki, hogy „Már a második választásokat nyerte
meg a rezsicsökkentés ígéretével, és sikerül neki. E cél érdekében van szüksége
Oroszországra, a kedvezményes gázszállítás miatt.”
Azon kezdem, hogy nem tudom melyik az a két választás, amirõl Eörsi beszél. Hét
választást nyertünk zsinórban. Melyik kettõre gondol? 2010-ben egy szó sem volt
rezsicsökkentéstõl. A gázáremelést kifogásoltuk, joggal, hiszen Lendvai Ildikó
lassan mondta, hogy megértsük: nem lesz. Azután lett. 2014-ben pedig már nem
ígéret volt a rezsicsökkentés, hanem valóság. A rezsicsökkentési akció lényege,
hogy az állam, élve a fogyasztói ármegállapítás lehetõségével, profit csökkentõ
hatású árat állapít meg. Ezt költségvetésbõl nem kompenzálja, a mûszaki
színvonal megtartására viszont a mûködési engedély elvesztésének veszélye
kötelez. Ebben a rendszerben egyedül a szolgáltatónak érdeke az alacsony
beszerzési ár. Az orosz gáz ár egyébként nemcsak Magyarországon alacsony. Az
árcsökkenés oka, hogy a gáz árát a kõolaj árához kötötték, ami jelenleg csökken.
E csökkenés sok-sok milliárd dollár veszteséget jelent az oroszoknak. Csak nem
gondolja Eörsi komolyan, hogy ezt a helyzetet a magyar miniszterelnök idézte
elõ? Nagyhatalom volnánk?
Nem
fecsérlem tovább az idõt: hamis minden, amit Eörsi állít.