"Pilinszky bûnösségtudata lényegi rokonságot mutat József Attila kései költészetének bûnösségtudatával. A bûnt - a heideggeri létfilozófia és a freudi pszichoanalízishez hasonlóan - mindketten a kierõszakolt létezés valóságos és inherens tényének tartják, ami nem valamely cselekedettel költözik az életbe, hanem történetként ott van, amennyiben van élet, és világossá teszi, hogy a létezés nem megítélhetõ, de kezdettõl fogva ítélet alatt áll. "
Régi „bötûk” nyomában
Az eszkatológikus szemlélet uralmáról és...
"Pilinszky bûnösségtudata lényegi rokonságot mutat József Attila kései költészetének bûnösségtudatával. A bûnt - a heideggeri létfilozófia és a freudi pszichoanalízishez hasonlóan - mindketten a kierõszakolt létezés valóságos és inherens tényének tartják, ami nem valamely cselekedettel költözik az életbe, hanem történetként ott van, amennyiben van élet, és világossá teszi, hogy a létezés nem megítélhetõ, de kezdettõl fogva ítélet alatt áll. A bûn tényének beteljesedése Pilinszkynél a halál hiábavalóságának gyõzelmét jelentené a jézusi mértékkel mért emberi létezés fölött. E tapasztalat már a Trapéz és korlátban megszólal („Ülünk az ég korlátain, / mint elítélt fegyencek"; „Bûnhõdünk, de bûnhõdésünk / mégse büntetés, / nem válthat ki poklainkból / semmi szenvedés.")