"Sokszor állottam benne az ütközetben, de ugyan-csak össze kellett szednem figyelmemet, hogy el ne felejtsem, hogy ütközetben vagyok. A puskagolyók fütyülését az elsõ öt percben megszokja az ember, mint ahogy a fõvárosi lakosnak nem bántja a fülét a villanyos csöngetése. "
Régi „bötûk” nyomában
Csataképek a nagy háborúból
"Sokszor állottam benne az ütközetben, de ugyan-csak össze kellett szednem figyelmemet, hogy el ne felejtsem, hogy ütközetben vagyok. A puskagolyók fütyülését az elsõ öt percben megszokja az ember, mint ahogy a fõvárosi lakosnak nem bántja a fülét a villanyos csöngetése. Itt-ott az oroszok rohamozva „hurrah”-óznak, a mieink „elõre”-znek, az ágyúk szólnak itt is, ott is, a géppuska hol megszólal, hol abbahagyja. Dehát nem szabad elfelejtem, hogy ez mégis csak négy-ötféle hang össze-vissza; ez vonul végig az egész világháborún, Lengyelországtól a Pasde Calais-ig. Nem csuda, hogy végül megunja az ember."