"...egy nagyon egyszerű, bárki által ellenőrizhető számítás eredményét mutatom be, és az ebből levonható következtetést osztom meg a tisztelt olvasókkal."
A koronavírus
árnyékában
Soha ennyi botcsinálta járványtanász nem volt Magyarországon. Középfokú
végzettséggel is biztos, sőt ellenmondást nem tűrő véleményeket hallani, orvosi
képzettség nélküli diplomások hada is nyilatkozik, az orvosok közül rendszeresen
megszólal egy kardiológus.
Nem
is lehetett mást várni. Az
Egészségügyi Világszervezet naponta közli
összesítve és országonként is az igazolt fertőzések számát, valamint a
halálozást. A magyar adatokat is naprakészen közzé teszik. Kínálva kínálja magát
a számsor, hogy elgondolkodjunk rajta.
Legyen szabad nekem is beállnom a botcsinálta szakértői karba. Nem akarok most
előjönni az adatokkal kapcsolatos hiányérzetemmel és fenntartásaimmal. Csak egy
nagyon egyszerű, bárki által ellenőrizhető számítás eredményét mutatom be, és az
ebből levonható következtetést osztom meg a tisztelt olvasókkal.
2020. március 31-én 760,069 pozitív esetet tartottak számon és 40,654 volt a
járványban meghaltak száma a Földön. Június 28-ára a fertőzöttek száma
16,343,162 volt, míg a halottaké 650,819. Csak két osztás, és máris látható,
hogy az igazolt esetek száma 21,5-szörös lett, de a halottaké csak 16-szorosára
nőtt.
Két
következtetés adódik: a járvány világszerte nem csillapodik, ha hazánkat
védeni akarjuk, akkor fékeznünk kell a nagy külföldjárást. Mivel ezt teljesen
megszüntetni nem tudjuk, indokolt az egyéni védelem: maszk, távolságtatás és
gyakori kézmosás, fertőtlenítés.
A
másik következtetés a halálozási adatból fakad. Noha nincs védőoltás és nincs
specifikus, a koronavírust magát pusztító gyógyszerünk, a halottak száma nyilván
azért nem követte a fertőzöttek számának emelkedését, mert egyre hatékonyabb a
kezelés. Köszönettel tartozunk tehát az egészségügynek, orvosoknak,
ápolóknak és a közegészségügyi szakembereknek egyaránt. Az én számításom
szerint, ha ez a csökkenés nem következett volna be, több mint 223 ezer embernek
még meg kellett volna halnia.
Ha
már a köszönetnél tartunk, az emberek fegyelmezettségét is meg kell köszönni,
már csak azért is, mert a közvetlen veszély csökkenésével ez a fegyelem most
lazulni kezd. Kár lenne elrontani, amit eddig jól csináltunk.
Surján László
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni