Borsón is lehet szépet álmodni, tartja a mondás, de mint tudjuk a népmesékbõl, a királyi sarj onnan ismerszik meg, hogy egy szem borsó is elviszi az álmát, ha a lepedõ alatt van. Európának viszont nemcsak egy szem borsó zavarja az álmát: hiszen gond gond hátán. Az olasz elnökség tehát a remény földjének mondja Európát és szép álmokat is kíván, ezek megvalósulását azonban nem körvonalazza világosan. Szívesen reménykedem velük, de álomvilágban nem akarok élni.
Surján László
Álmok és az ördög
Borsón is lehet szépet álmodni, tartja a mondás, de mint tudjuk a népmesékbõl, a
királyi sarj onnan ismerszik meg, hogy egy szem borsó is elviszi az álmát, ha a
lepedõ alatt van. Európának viszont nemcsak egy szem borsó zavarja az álmát:
hiszen gond gond hátán. Az olasz elnökség tehát a remény földjének mondja
Európát és szép álmokat is kíván, ezek megvalósulását azonban nem körvonalazza
világosan. Szívesen reménykedem velük, de álomvilágban nem akarok élni.
Reményt és álmokat ígér Matteo Renzi olasz miniszterelnök üzenete a soros olasz
uniós elnökség június 30-án nyíló honlapján - értesült a vasárnapi olasz sajtó.
Hétfõn indul a július elsején kezdõdõ olasz uniós elnökség témáit és programjait
tartalmazó
italia2014.eu
honlap. Olaszország elnökségi oldalát Matteo
Renzi miniszterelnök üzenete nyitja meg. Ennek szövegébe az olasz hírügynökségek
elõre bepillanthattak. A 39 éves római kormányfõ kijelentette, hogy õ és
kortársai az Erasmus-ösztöndíjasok generációját képviselik. "Mi, az
Erasmus-generáció azt akarjuk mondani gyermekeinknek, hogy Európa olyan hely,
ahol lehetséges a remény".
Szép szöveg, de a remény alapvetõen nem a helytõl függ, hanem az embertõl, az
embereknek egymáshoz és Istenhez való viszonyától.
Ami
az olasz félév témáit illeti, ezt a hírügynökségek a "gazdasági fejlõdés, munka,
bevándorlás" jelszóval foglalták össze. Az eddig kiszivárgott részletek fényében
részben örvendetesen jó irányban mozdulnának az olaszok, de különösen a
munkanélküliség terén jelenleg jelszószerû megjegyzéseken nem jutottak túl.
Várjuk tehát a bõvebb kifejtést.
A
vasárnapi olasz újságok jelentése szerint Matteo Renzi a 2014-2018 közötti
európai ciklusra egy évi 240 milliárd eurós befektetési csomagon gondolkodik, az
ötlet azonban más források szerint Francois Hollande francia elnöktõl származik.
Errõl sem lehet addig nyilatkozni, amíg nem tudjuk, mirõl van szó. Furcsa már az
is, hogy 2014-18-ról beszél, ilyen ciklus nem létezik. Az Európai Parlament és a
most felálló Bizottság ciklusa 2019-ben ér véget, a költségvetési keretek hét
éves ciklusa pedig 2020-ig tart. Ebben nagy nehezen megegyezés jött létre.
Amennyiben Renzi vagy Hollande meg akarja emelni ezzel a mintegy két éves EU
költségvetési összeggel a már meglévõ kereteket, akkor ennek sok híve lesz a
Parlamentben, de a befizetõ országok alighanem elvetik majd a gondolatot, hacsak
a pénz zöme nem hozzájuk kerül. Akkor meg minek, mondhatjuk mi itt
Közép-Európában.
Ha
nem „friss pénzrõl” van szó, hanem átcsoportosításról, akkor szintén kétséges a
siker, hiszen azok az országok, amelyek ennek kárvallottjai, alighanem meg
tudják védeni a már nekik ígért összegeket. Egy befektetési csomag persze lehet
kölcsön is, aminek viszont gátja az eladósodás elleni maastrichti
kritériumrendszer. Talán épp ezért vetették fel Juncker megválasztása kapcsán a
kritériumok lazításának kérdését. Erre persze Juncker tehetett ígéretet, de
döntési joga nincs. A lazítás valójában egy újabb lopakodó szerzõdésmódosítás,
ami ha napi gyakorlattá lesz, az Unió teljesen komolytalanná válik.
Lehet tehát reményrõl szónokolni, álmokat kergetni, de számolni kell az
ördöggel, aki az ilyen dolgokban a részletekben van. Reménykedni egyébként és
mindig hajlandó vagyok, de festett egekbe nézni nem érdemes.