A vallások képviselõinek brüsszeli találkozója az uniós intézmények vezetõivel. -
Surján László sajtóközleménye
Kiemelt
feladata van az egyházaknak Európa jövõjének alakításában
A vallások
képviselõinek brüsszeli találkozója az uniós intézmények vezetõivel
Surján László
sajtóközleménye
Tízedik alkalommal
tartottak egyeztetéseket az Európai Unió intézményeinek vezetõi vallási
felekezetek vezetõivel Brüsszelben. Az Európai Parlamentet képviselõ Surján
László alelnök a megbeszélés után kiemelte: A vallásra és az egyházakra a mai
válsággal és feszültségekkel sújtott Európában kiemelt feladat hárul: erkölcsi
mércét kell adnia a polgárok és a hatalom számára, támogatnia kell az Európa
jövõjét biztosító családokat, valamint elõ kell segítenie a nemzetek közötti
megbékélés folyamatát.
Az egyházi közösségek
képviselõivel folytatott keddi tanácskozáson José Manuel Barroso, az Európai
Bizottság elnöke, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke vett részt, míg az
Európai Parlamentet szokás szerint a témafelelõs alelnök, a kereszténydemokrata
Surján László képviselte. A megbeszélések témája "Az Európai Unió jövõje" volt.
A tanácskozás szünetében
tartott sajtótájékoztatón Surján László kiemelte, hogy a mostani megbeszélésre
három árnyék vetült. Az egyik az Európai Unióra vonatkozik, mégpedig a
választásokon való alacsony részvétel. Az európaiak elégedetlenek az Unió
teljesítményével. Az Unió komoly eredményeket ért el a gazdasági és pénzügyi
válság kezelésében, de mindez kevés. A munkanélküliség nagy, az ifjúság körében
elviselhetetlen. A gazdasági növekedés az eurózóna országaiban még inkább
ígéret, mint valóság. A másik két esemény egyenesen tragikus. Hogyan fordulhat
elõ, hogy Brüsszel központjában négy embert is megölnek csupán azért, mert
zsidók? Hogyan lehetséges, hogy bárhol a világon halálra lehet ítélni egy
asszonyt, csupán azért, mert keresztény?
Vigyázni kell, hogy ne
adjunk rossz feleletet ezekre a gondokra. Az Uniót lehet kritizálni, de az
euroszkepticizmus rossz válasz a kihívásokra. Ugyancsak rossz lenne, ha a
vallási közösségek a gyakori vallásellenes jelenségek miatt visszavonulnának a
"katakombákba". Európa polgárainak szükségük van arra az erkölcsi alapállásra,
amelyeket az egyházak képviselnek. Jobb, ha egy önkéntes erkölcsi kontroll
szabályozza döntéseinket, mintha egy rendõrállam épülne ki, amelyben a Nagy
Testvér figyel mindnyájunkat.
A négy óra hosszan tartó
megbeszélés végén Surján László, aki júliustól megválik az Európai Parlamenttõl,
azzal köszönt el a részvevõktõl, hogy rámutatott az egyházak három fontos
feladatára: õk tudnak pártpolitikától mentes, hiteles, erkölcsi mércére
támaszkodó véleményt mondani a mindenkori hatalomról. Az öregedõ Európában ki
kell állniuk a családok és a gyermeket vállalók mellett. Az egyházak sokat
tehetnek azért, hogy Közép-Európában is megvalósuljon az a kiengesztelõdés,
amelyen Európa nyugati felében már túl vannak. Tíz éve e feszültségeket a
közép-európai államok felvételük érdekében a szõnyeg alá söpörték, és ez sajnos
bármelyik pillanatban súlyos konfliktusokhoz vezethet Vilniustól Pozsonyon és
Budapesten át Zágrábig, vagy a felvételét kérõ Belgrádig.
A mai tanácskozáson
elfogadott, Merjam Jahjá Ibráhím esetérõl szóló nyilatkozat hivatkozik az ENSZ
emberi jogi chartájára. Surján László hangoztatta, hogy az emberi jogok
egyetemes nyilatkozata egyaránt kitér a vallás megváltoztatásának jogára és
arra, hogy a hívõknek joguk van hitüket a nyilvánosság elõtt is megvallani. A
hívõk ezen üzenetére - vallástól, világnézettõl függetlenül - minden, a saját
boldogságát keresõ embernek szüksége van, fejezte be nyilatkozatát Surján
László.
Brüsszel, 2014. június
10.