Európa új korszakba lépett, egy új korszakhoz pedig új eszközökre van szükség - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Magyar Tudományos Akadémián tartott, A visegrádi csoport - Európa növekedési motorja címû konferencián.
VILÁGOS BESZÉD
korszakhoz pedig új
eszközökre van szükség - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök
kedden a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott, A visegrádi csoport
- Európa növekedési motorja címû konferencián.
A kormányfõ szerint itt az ideje, hogy a
közép-európai államok a korábbiaknál kissé bátrabban hallassák a
hangjukat a legkényesebb kérdésekben, amire az is feljogosítja e
térséget, hogy Közép-Európa gazdasági növekedése nélkül a kontinensen
ma nem volna bõvülés.
A magyar álláspont az, hogy az Európai Unióban a
szerzõdéseket, köztük a pénzügyi szerzõdéseket, be kell tartani -
közölte Orbán Viktor a José Manuel Barroso európai bizottsági elnök,
Johannes Hahn regionális ügyekért felelõs uniós biztos és a visegrádi
(V4) kormányfõk részvételével rendezett tanácskozáson.
Hangsúlyozta,
Magyarország elutasítja az uniós alapszerzõdés "lopakodó" módosítását,
a fiskális paktum egyes szakaszainak esetleges hatályon kívül
helyezését pedig életveszélyes kísérletnek tartja.
A bevándorlás ügyében a magyar kormány véleménye az,
hogy az EU-n belül biztosítani kell a munkaerõ szabad áramlását, az
unión kívülrõl érkezõ bevándorlást azonban le kell állítani, jelentõsen
le kell fékezni - fejtette ki a miniszterelnök. Szerinte ha a
kontinensnek képzett munkaerõre van szüksége, akkor a meglévõ, de
képzetlen munkaerõ-tartalékára kellene költenie, így például a magyar
roma közösség képzésére.
Szólt arról is, hogy Európának a megújulásához
tiszteletben kell tartania a múltját, tisztelnie kell a
kereszténységet, és meg kell adni a nemzeteknek az õket megilletõ
tiszteletet. "Fontosnak tartjuk mi, magyarok azt is, hogy az a sokunkat
bántó magatartás, amely mind a házasságot, mind a családot mint értéket
relativizálja, kevésbé legyen harsány és bántó a jövõben" - mondta.
A gazdaságpolitikai kérdésekkel kapcsolatban Orbán
Viktor ismét olcsó energiát sürgetett, a foglalkoztatás ügyében pedig
úgy foglalt állást: mindenkinek munkát kell adni, ez fogja rendbe tenni
a gazdaságot, és ezért az államnak, ha átmenetileg is, nagyobb szerepet
kell vállalnia a munkahelyteremtésben.
A miniszterelnök beszédében megemlítette, hogy
Magyarország nem használta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU által
javasolt válságkezelési modellt, egy teljesen különbözõ stratégiát
követett, amibõl sok vitája volt az unióval. Ezt követõen az Európai
Bizottság elnökéhez fordulva kijelentette: köszönetet mond José Manuel
Barrosónak a vitákért és az ezek során tanúsított magatartásáért. A
bizottsági elnök ugyanis "azon kevés vezetõk közé tartozott, aki - bár
nyilván szintén elveszthette néha a türelmét, de - mindvégig
ragaszkodott ahhoz, hogy a fennálló vitákat kizárólag az érvényben lévõ
szerzõdés jogi keretein belül szabad lefolytatni, és a politikát ebbõl
ki kell zárni" - fejtette ki Orbán Viktor.
Köszönetet mondott egyúttal Johannes Hahnnak, mert
neki és az Európai Bizottság fejlesztéspolitikájának is köszönhetõ,
hogy Magyarország a válságkezelés közben fejlõdni is tudott.
Rendelkezésére álltak ugyanis azok az európai pénzek, amelyek lehetõvé
tették, hogy a belsõ forrásokat a költségvetés konszolidációjára
fordíthassa a magyar kormány, az uniós támogatásokból pedig folyhatott
az ország korszerûsítése - mondta beszédében a kormányfõ.
A házigazda Lovász László, az MTA elnöke
köszöntõjében azt emelte ki, hogy a V4 tagállamai a tudomány területén
is együttmûködnek.
A visegrádi országok miniszterelnökeinek keddi
budapesti csúcstalálkozójával ér véget Magyarország egy éven át tartó
elnöksége az együttmûködés élén. Magyarország Szlovákiának adja át az
elnöki feladatokat.