Egy arc módosulásai XXVII.

látom az árulást
ami megmaradt
mintha a fiam lenne

Dobai Péter:

Egy arc módosulásai XXVII.

látom az árulást
ami megmaradt
mintha a fiam lenne
látom a lázadást
amivel nem maradt meg
látom hogy harminc éves vagyok
látom a kényszert
életem egyetlen ökonomikus mozzanatát
látom a pusztulás lehetõségét
mindenben amit nélküle élek
mégsincs más mint hozzá a hûség
amivel még magamhoz tartozom