Másutt esendõbb

lapra lap, így múlunk el
– nem vér és nem hó –,
játszik az idõ, halad;
mi benne él, minden

Jenei Gyula:

Másutt esendõbb

lapra lap, így múlunk el
– nem vér és nem hó –,
játszik az idõ, halad;
mi benne él, minden

változó. nincs történelem.
a költészet: váladék
utcakövön. hideg esõ
szitál, tétova közöny

(az is idegen, aki egykor
becézett, megszokta
hibáim, s amikor elutazott,
préselt levelet küldött,

mutatót, távoli õszbõl).
a történelem történetekre
esett. bûn és tisztaság:
micsoda maszlagok! anyám

magyarul szól hozzám,
másutt esendõbb vagyok
s nyelvtelen – mégsem
tudom, hazám ez

vagy kényszerlakhelyem.