"...sokszor nagyon érdemes keresni az automatikusan dúdolt, énekelt népdalaink mélyebb értelmezését."
Pálmai Tamás
Február
Február, hol a nyár- mondhatnánk mi is, de a mai
„cseles időjárási rend” szerint lehet, hogy már nyakunkon is a meleg idő,
például rögtön az áprilisi fagyok után…S míg ezt találgatjuk, dalolgathatunk is
akár:
Tavaszi szél vizet áraszt,
virágom, virágom
Minden madár társat választ, virágom, virágom
Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom
Te engemet, én tégedet, virágom, virágom
Zöld pántlika könnyű gúnya, virágom, virágom
Mert azt a szél könnyen fújja, virágom, virágom
De a fátyol nehéz gúnya, virágom, virágom
Mert azt a bú földig húzza, virágom, virágom
A régi csángó-székely-magyar népdalt mindenki
tudja, de lehet, hogy kevesen gondolkodnak el mondanivalóján, mögöttes
tartalmán, a szélen, mint többértelmű visszatérő motívumon, a víz-szerelem,
madár-ember, zöld pántlika-gondtalan fiatalság, fátyol-házas élet (főleg, ha nem
a szerelmesemhez kell hozzámennem) párhuzamán. Pedig sokszor nagyon érdemes
keresni az automatikusan dúdolt, énekelt népdalaink mélyebb értelmezését.
Február az év
második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28, szökőévekben pedig 29
napos. Jégbontó, böjt elő hava. Nevét Februusról, a megtisztulás római
istenéről kapta. Hagyományosan februárra esik a farsang időszakán belül a
legtöbb bál, mulatság. De februárra esik a farsang vége és egyben csúcspontja
is, a „farsang farka”: a hamvazószerda előtti, farsang-
vasárnaptól húshagyókeddig tartó időszak. És 1945 februárban zajlott a nekünk
nem túl jó emlékű jaltai konferencia is. Állandó ünnepei közül érdekesebb a
köztársaság napja (1.), a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe (2.), Szent
Balázs ünnepe (3.), Szent Bálint napja (14.) Nemzetközi férfinap (19.), Szent
Péter székfoglalása (22.), a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja
(23.). Mátyás napja (24.): Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál, s ha nem talál,
akkor bizony csinál.
Február 2-án, Gyertyaszentelő
Boldogasszony napján a katolikus templomok körül sok helyen körmenetet tartanak,
és ilyenkor kerül sor a gyertyaszentelésre is, mely a néphit szerint megvéd a
gonosz szellemektől. A gyertyaszentelő ünnepéhez tavaszjóslatok kapcsolódnak. Ha
a medve - egyes helyeken a borz - gyertyaszentelő napján, február 2-án kijön az
odvából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú
lesz a tél. Ha jő’ Gyertyaszentelő, az íziket szedd elő” - mondják ma is
Békésen. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad a maci-borz, mert rövidesen
jön a tavasz.
Február 3-án, Szent Balázs napján
szokás a balázsolás, amikor a torokbajokat és más bajokat kivédendő a pap
két gyertyát keresztbe téve sajátságos imát mond az elé járulóknak.
A farsang gondolatköre elsősorban
a házasság témája körül forgott. A legények a muzsikosokkal végigjárták a falu
utcáit, a lányos házak előtt táncoltak, és megtáncoltatták a házbéli lányt is. A
köszöntők és felvonulások evés-ivással, valamint a táncházban vagy fonóházban
tartott közös táncmulatsággal, bállal zárultak. A farsangi bálok fontos szerepet
játszottak a párválasztásban. A sok étel fogyasztásától az év bőségét remélték.
A horoszkóp szerint a vízöntő és a halak jegye esik erre a hónapra, és e hónap
jeles szülötte Brassai Sámuel, Szilárd Leó, Jászai Mari, Jókai Mór, Bolyai
Farkas, Hajós Alfréd és e sorok szerény aláírója is, Mátyás nagyfiával együtt.