Állásfoglalás

A Trianoni Békeszerződés 100. évfordulójára készült állásfoglalást a MTA-SZTE „Convivence”
Vallási Pluralizmus Kutatócsoport adta ki.

Állásfoglalás

Az alábbi állásfoglalás a Trianoni
Békeszerződés 100. évfordulójára készült

A „Convivence” vallási pluralizmus
kutatócsoport célja az, hogy komplex értelmezéseket, megoldási stratégiákat és
döntés-előkészítési ajánlásokat dolgozzon ki a társadalmi megértés és támogató
együttműködés előmozdítása érdekében. A régió kollektív identitását és az itt
élő nemzetek közötti viszonyt nagymértékben befolyásolja a történelmi traumákra
vonatkozó emlékezet. A pluralizmus kutatása során nyert belátások
érvényesíthetők a történelmi traumák feldolgozására is. A kulturális és vallási
pluralizmusképesség a sajáttól eltérő vallás ismeretének növelésével arányos. 

A Trianoni békeszerződés súlyos
veszteségélményként értelmeződik a magyar kollektív emlékezetben, amelyben sokan
Magyarország legnagyobb 20. századi tragédiáját látják, s amely mentén
kiengesztelhetetlennek tűnő ellentétek terhelik a magyarországi és a nemzetközi
viszonyokat. A békeszerződés évfordulóján különösen fontosnak tartjuk azoknak
a belátásoknak hangsúlyozását, amelyek a történelmi traumák sikeres kezeléséhez
hozzájárulhatnak, és amelyek érvényesek a régió bármely országára nézve.

Nemzeti veszteségek és feldolgozás

A kollektív trauma szakirodalma mind az
elmélet és a klinikai gyakorlat terén egységesen azt állítja, hogy a
veszteség-feldolgozás sikeressége az események újra és újra ismételt
elbeszélésében rejlik. Az elbeszélés összetett és szimbolikus folyamat, és
minél árnyaltabb a szereplők kognitív és érzelmi megértése, annál eredményesebb
a gyógyulási folyamat.

A történelmi traumák feldolgozása azért
fontos, mert a kortárs társadalmi csoportok csak ennek révén képesek
kiegyensúlyozottan tekinteni a történelmi veszteségeikre. Továbbá a
feldolgozatlan nemzeti sérelem igazoltan erős, generációkon átívelő
létfenyegetettséget hoz létre. A Trianonnal kapcsolatos társadalmi viták és
egymással ellentétes értelmezések a feldolgozás szerves és nélkülözhetetlen
elemei, amelyek ugyanakkor különösen sérülékennyé teszik a társadalmi megértést
és együttműködést.

Emlékezet és gyógyulás

A feldolgozás egyik alapvető módja és
egyben eredménye a kollektív áldozati szerepből való tudatos kilépés. A vallási
hagyományok gazdagon dokumentálják, hogyan kaptak értelmet az elszenvedett
traumák, és hogyan lettek akár gyújtópontjai a kiengesztelődésnek, az
elszenvedett sebek gyógyulásának és az együttműködési felületek megtalálásának.
A feszültségek és érzékenységek feloldása a regionális összefüggések megismerése
révén lehetséges, ugyanis ezek a régió nemzeteinek közös geopolitikai és
geokulturális örökségéből fakadnak. A nemzeti identitás és a nemzetállami
szuverenitáshoz fűződő vágyaik, törekvéseik és szenvedéseik egymáshoz hasonlóvá
teszik őket, s egyben megalapozzák a kölcsönönös megértést. A különböző korokban
minden mai nemzet megküzdött azért, hogy önálló állama lehessen. A 21. század
Európájában elérkezett az idő, hogy a nemzetek és a kormányok kölcsönösen
elfogadják és ünnepeljék egymás szuverén államiságát és tudatosítsák, hogy a
nemzetközi együttműködés célravezetőbb, mint a nemzetközi feszültségek
fenntartása.

Lépések, megoldások

A legfontosabb annak belátása, hogy a
térségben a sokféle nemzeti, kulturális és vallási jellegzetesség egyszerre van
jelen, és minden egyediség e plurális sokféleség alkotóeleme. A “másik” kultúra,
vallás vagy népcsoport kizárása, megbélyegzése rombolja a sokféleséget és
destruálja a magát kívül helyezőt is. Meggyőződésünk szerint az alábbi konkrét
lépések elősegítik a regionális együttélés kultúráját.

·         Az eltelt 100 évben a történelmi
tények szakszerű feltárását sokszor akadályozták politikai elfogultságok és
kényszerek. A történelmi vegyes bizottságok revitalizálása és más nemzetközi
kutatások hozzájárulhatnak a történelmi adatok feltárásához és árnyaltabb
megértéséhez.

·         Új szemlélet bevezetése a
történelem oktatásában, mert a történelmi elbeszélések identitásalkotó
erővel bírnak. Kívánatos, hogy az oktatásba most belépők már ne az egymástól
széttartó, fenyegetettséget sugalló történelmet, hanem a közös, egymásra
reflexív történelmi elbeszélést tanulhassák. A transzgenerációs traumák
átörökítésének folyamata a tanulás, találkozás és közös játék által kezelhető
eredményesen.

·         Szükségesek a megértést,
megbocsátást és együttműködést szimbolizáló politikai gesztusok az egykor
ellenséges országok politikai elitjei részéről, miközben tartózkodni kell a
politikai érzékenységek provokációjától.

·         A vallások a megbocsátás
és az irgalom kultúrájának üzeneteivel képesek motiválni az együttműködési
készségre. Szent forrásaik genuin tanításának tükrében számot adhatnak saját
múltjukról és így növelhetik tanúságtételük eredetiségét és hitelességét.

·         A nemzeti és nemzetközi
politikai és kulturális kapcsolatok területén a nyílt párbeszédekre kell
törekedni, amelyek során kölcsönösen elismerhetők a veszteségek és megérthetők a
kirekesztő állásfoglalások és rutinok közös forrásai és jellemzői.

·         A társadalmi jóvátételre a
helyreállító igazságosság jegyében van szükség, amely során a történelmi
tények szakszerű közös feldolgozása mellett kölcsönösen elismerik az áldozatok
méltóságát és az egymásnak okozott sérelmeket. Így válik lehetővé a tettesekkel
való kiengesztelődés és megbékélés. Ami ma az egyik ország számára ünnepnap, a
másiknak gyásznap, a sérelmek sikeres feldolgozása révén a találkozás és
kiengesztelődés alkalmává válhat.

·         Fontos annak belátása, hogy a
kisebbségi autonómiák elismerése növeli a nemzetállamok kulturális
gazdagságát és színességét, megerősíti a társadalmi bizalmat és kohéziót, amely
a nemzeti lét megtartásának és hatékonyságának alapja.

Ezek a lépések képezik az alapját az
áldozati szerepből való kilépésnek, a történelmi traumákból való gyógyulásnak, a
nemzeti önértékelés stabilizálásának és a nemzetek, országok közötti konstruktív
együttműködés kialakításának. A trianoni békekötés 100 évfordulója
Magyarország számára alkalom a regionális közösségtudat elmélyítésére, a
nemzeti, nyelvi és felfogásbeli különbségek tiszteletteljes elfogadására,
valamint a lojalitás és együttműködés kultúrájának megerősítésére.

Szeged, 2020. június 4.

MTA-SZTE „Convivence”
Vallási Pluralizmus Kutatócsoport