"Magyar
vagyok. Nyakas és konok. Megjósolták, hogy el fogunk tűnni: társtalanul nem
lehet megmaradni. Elmos a szláv és germán tenger. De megmaradtunk." - Surján László írása
Magyar
vagyok.
Magyar
vagyok. Nyakas és konok. Megjósolták, hogy el fogunk tűnni: társtalanul nem
lehet megmaradni. Elmos a szláv és germán tenger. De megmaradtunk.
Benczúr Gyula: Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja
Magyarországot
Budapest, Szent István Bazilika
Száz éve
aláíratták velünk saját halálos ítéletünket, és mégis élük. István jó kezekbe
adta a koronát. E körös-körül vagdosott, szinte csak talpalatnyi egyharmadon nem
a tagadás, hanem a megmaradás lábát vetettük meg. Puszta létünk bizonyság: van
Gondviselés. Boldogasszonyunk annyi balszerencse közt sem hagyott el minket. Mi
viszont sajnos elhagytuk őt. A meg nem születettek néma sikolya jelzi: rossz
úton járunk. Nélkülük, utódok nélkül nem lesz Magyarország. De van még esélyünk:
a sokáig csodált és vágyott nyugati világ egyre inkább taszít, nekünk - nyakasan
és konokul - a magunk útját kell járnunk, inkább a Gondviselésben bízva, mint
önmagunkban. A feladat meghaladni látszik az erőnket. Ezért ismét oda kell
térdelni Szent István mellé, és vele együtt rá kell bízni magunkat a Magyarok
Nagyasszonyára.
Surján
László
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni