Mossuk meg és kulcsoljuk imára a kezünk


"Ki jól, ki rosszul tűrte a kényszerintézkedéseket, és mára a többségnek elege lett az egészből. Pokolba tehát a kézmosással és távolságtartással, és a csuda sem fog nyár elején álarcosbálba járni, nincs farsang. Azt kérdezte tőlem valaki, hogy miért gondoljuk, hogy jön a második hullám? Hát ezért. Ha fellazul a fegyelem, ami eddig példamutató volt, akkor kezdődhet előről."

Mossuk
meg és kulcsoljuk imára a kezünk


Koronavírus? Kézmosás és távolságtartás: ennyi a fegyverünk. A védőmaszkot nem
sorolom ide, mert egymásnak ellentmondó hatása van. Kétségtelenül csökkenti
annak a veszélyét, hogy én fertőzzek meg mást, s nekem is segít: tudatosítja
bennem, hogy járvány van. Pozitív mellékhatás: ha rajtam van a maszk, nem nyúlok
az arcomhoz. Veszélye viszont, hogy hamis biztonságérzetet ad, és ezért lazábban
veszem például a távolságtartás szabályát.


Közben az emberek tépelődnek: Most volt vagy nem volt? Mármint koronavírus
járvány. Sőt világjárvány. A védekezés nálunk eddig sikeres volt. Mi magyarok az
elmúlt évszázadban, de mondhatnám, hogy Mohács óta, elszoktunk a sikertől. Nem
is akarjuk elhinni, hogy most eredményesen helyt álltunk: inkább kételkedni
kezdünk mondván, hogy nem is volt komoly a veszély. Ez az egész csak felfújt
lufi volt, bizonygatják, akik mindent jobban tudnak. Közben meghalt több mint
félezer ember, s akik túlélték, azok között is sokan megszenvedték a betegséget.


Lássunk tisztán. A vírus itt van köztünk, s a határok megnyitásával, az utazások
megindulásával nő az esély, hogy találkozunk vele. Ki jól, ki rosszul tűrte a
kényszerintézkedéseket, és mára a többségnek elege lett az egészből. Pokolba
tehát a kézmosással és távolságtartással, és a csuda sem fog nyár elején
álarcosbálba járni, nincs farsang
. Azt kérdezte tőlem valaki, hogy miért
gondoljuk, hogy jön a második hullám? Hát ezért. Ha fellazul a fegyelem, ami
eddig példamutató volt, akkor kezdődhet előről.


Nálunk valóban látványosan csökkent a járvány, kevés a friss eset, s jelentősen
kevesebb a halálozás. Szomszédaink egy részénél is ez a helyzet, de például
Romániában még nem. Hogy távolról sincs vége, azt abból is láthatjuk, hogy a WHO
összesítésében a friss esetek száma még nő. Áprilisban világszerte naponta 70-90
ezer új fertőzöttet észleltek, most júniusban 100-130 ezerre ugrott fel ez a
szám, sőt június 18-án 181 232-re, ami a valaha volt legnagyobb érték. A
halálozásban van némi javulás: áprilisban 5-7 ezer, most 3-5 ezer a naponkénti
koronavírus okozta halál. Szerintem nem a járvány csillapodott, hanem a kezelés
lett eredményesebb.


Olyan gyógyszer, mint a baktériumokra ható antibiotikum a vírusok ellen nem
ismeretes, de sok fertőző vírus ellen van hatékony védőoltás. A koronavírus
ellen (még) nincs. Hogy lesz-e, azt sokan remélik, én is. Csak van egy kis
kételyem. Voltak emberek, akik már kétszer is megkapták a fertőzést, azaz nem
alakult ki náluk a fertőzés utáni védettség. Nem biztos, hogy könnyű menet lesz
úgy legyengíteni a vírust, hogy már ne ártson, viszont kiváltsa a hatékony
immunválaszt.


Tehát marad a régi mondás: bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport. A mi
puskaporunk a kézmosás és a távolságtartás, fogalmazhatunk úgy is, hogy a
szabálykövető fegyelem. A modern ember persze nem szereti, ha más mondja meg
neki, hogy mit tegyen és mit ne tegyen. Pedig a fegyelmezett magatartás most a
magunk és a környezetünk életét óvhatja meg. Mossuk meg hát a kezünk, s ha
tehetjük, kulcsoljuk imára.


Surján László