"Hollandia miniszterelnöke, feltette a kérdését, hogy létezhet-e az Európai Unió Lengyelország és Magyarország nélkül. Ez persze afféle argumentum ad abszurdum is lehetett, mint a „kórház beteg nélkül” felvetés. De még kérdés formájában is rámutat a mai Európa legfőbb bajára. Tagállamok nélküli Európát akarnak."
Európa tagállamok nélkül
Amolyan sírva vigad a magyar hangulatban mondogattuk a nyolcvanas években
kollégáinkkal, hogy tökéletesen működne az egészségügy, ha zavaró tényezőként
nem lennének betegek. Ezt az emléket idézte fel bennem Hollandia
miniszterelnöke, amikor feltette a kérdését, hogy létezhet-e az Európai Unió
Lengyelország és Magyarország nélkül. Ez persze afféle argumentum ad abszurdum
is lehetett, mint a „kórház beteg nélkül” felvetés. De még kérdés formájában is
rámutat a mai Európa legfőbb bajára. Tagállamok nélküli Európát akarnak. Az
alapítók úgy gondolkodtak, hogy „mindazonáltal ne az én akaratom legyen, hanem a
miénk.” Ez nyilvánvalóan rokonítható Jézus imájával, miszerint „ne az én
akaratom legyen, hanem a tiéd.” A közös útra lépő Európa egyetértésre, egymás
érdekeinek a tiszteletben tartására törekedett. Nem is uniónak, hanem
közösségnek nevezték. Mára az egyetértés fáradságos kialakítása helyett más
vágyak feszítik a miniszterelnökök egy részét. „Mindazonáltal ne a te akaratod
legyen, hanem a miénk” – mondják nekünk: lengyeleknek, magyaroknak. Az alapítók
vissza tudtak venni a saját önzésükből, az utódok szívesen visszavennének mások
jogaiból. Amikor beszűkítették az egyetértésen alapuló döntéseket, vagyis
korlátozták a vétó jogot, elindultak a diktatúra irányába. Régebben az erősek
háborúval kényszerítették rá az akaratukat a gyöngékre, ma a minősített többség
ez az eszköz.
A
fensőbbséges gőgből fakadó irányítást a németek tapasztalták meg először, amikor
a két Németország egyesült és a Wessi (nyugati) meg az Ossi (keleti) német egy
hazába került. Ami természetesen mind Európa, mint a németek számára csodálatos
élmény, óriási siker volt. Azután kiderült, hogy van egy harmadik típusa a
németeknek, akiket Besser Wessi néven emlegettek. Ekkor született a mondás, hogy
Isten mindent tud, a nyugati mindent jobban tud.
Amikor Rutte miniszterelnök úr eljátszik a lengyelek és a magyarok nélküli
Európa gondolatával, a vétójog nélküli Európa hívei közé lép. Jelenleg ezt
aligha tudják keresztül vinni. Ezért veti fel, ha csak gondolatkísérletként is,
Lengyelország és Magyarország távozását. Ám ez nem megoldás. Nemcsak azért, mert
ez a két ország földrajzi helyzete alapján nehezen lenne megkerülhető, hanem
azért sem, mert nemcsak a lengyel és magyar érdekek térnek el az övékétől. A
Szovjetunió majdnem halálos ölelésétől megszabadult balti államokban is kezdik
felismerni, hogy a lengyeleknek például igazuk van abban, hogy a posztkommunista
igazságszolgáltatás alapvető reformokra szorul. A Besser Wessi, - aki immár
nemcsak német, - nem jobban, hanem egyenesen rosszul tudja, hogy a posztján
maradt kommunista megrendszabályozása veszélyeztetné az igazságszolgáltatás
függetlenségét. Nem veszélyezteti, hanem éppen lehetővé teszi. Azaz tenné, ha a
brüsszeli csőlátás engedné.
Lehet, hogy Ciprus visszaél a vétójoggal, amikor nem hajlandó hozzájárulni a
Minszk elleni európai büntető intézkedésekhez addig, amíg a Ciprus és
Törökország viszályában semmi nem történik. De igazuk van abban, hogy aránytalan
fellépni egy ország ellen azért, mert valószínűleg iparszerűen meghamisítja a
választási eredményeket, ha nem lépünk fel az ügyben, hogy egy ma még tagjelölt
ország megszállva tartja az egyik tagállam területét.
Azok, akik lelkesen kiállnak az Európai Egyesült Államok mellett, voltaképp
jobban megfosztanak minket magyarokat saját érdekeink érvényesítésétől, mint
ahogy tették a száz évvel ezelőtti győztesek Trianonban. Ép ésszel nem
akarhatjuk, hogy az országot ne az általunk választott vezetők, hanem a már
többször levitézlett Besser Wessi típusú, mindenkinél mindent jobban tudók
irányítsák. Több ambíció kellene legyen a magyar ellenzékben: ne helytatóságra,
hanem országirányításra pályázzanak. Tény, hogy apró klánjaik számára
kényelmesnek és hasznosnak bizonyult a Moszkva függőség. Úgy vélik, hogy
Brüsszeltől függeni még jobb lehet. Tévednek. A Besser Wessi féle társaság
átgázol rajtuk. És persze rajtunk is, ha 2022-ben esélyt adunk nekik.
Surján László
Megjelent a Magyar Nemzetben
2020. szeptember 28-án.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni