Az MHL október 6-i archívuma
Október 6 - a XIX. századi sajtó tükrében - Surján László összeállítása
Sujánszky Euszták az aradi vértanúk
gyóntatója
”Arad a magyar megmaradás szimbóluma”
"Kivételesen
szép, meleg õsz eleji napot hozott október 6-a. Aradon, a Megbékélés parjában
sok száz ember gyûlt össze, hogy lerója kegyeletét az aradi vértanúk elõtt a
Szabadság-szobornál, mint minden évben 2004 óta."
Arany János
költõi kérdéseire: Megvert reménnyel induljunk csatába? Hitben feladjuk már a
diadalt? - nem nehéz tagadólag felelni. De más dolog az elmélet, s más erõt
venni magunkon s csüggedéseinken. Mint annyiszor Klebelsberg most is segít,
most is idõszerû.
A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni
A magyar hangrögzítés történetének elsõ dokumentuma: Kossuth
Lajos hangja fonográfhengeren.
Régi "bötûk" nyomában - Az Aradi Vértanúk és a kommunizmus
Lehet-e kommunista ünnepet alkotni Október Hat áldozatából? Miért ne? Hány
perces legyen a mûsor, Virág elvtárs, kérdi szerkesztõ úr, és máris rittyenti.
Íme az eredmény. Akár azt is mondhatnánk, szép munka – a maga nemében. De ahogy
klasszikusainkat összeereszti a kortársakkal, szezont a fazonnal, azért az nem
mindennapi. Vagy hát – az. Volt. Negyven évig, bizony, mindennapos volt…
Részletek Metternich herceg jegyzetlapjaiból
"Petõfi azt írta: „Dicsõséges nagyurak, hát / hogy vagytok?" Õ most már nem tud
tovább kérdezni, a kasza, ásó, vasvilla kiesett a kezekbõl, a mieink vannak
hatalmon újra, a forradalom meghalt, az áruló nagyuraknak talpalatnyi földjük
sem maradt, Kossuth hiába bízott Görgeyben, a vágyak összeomlottak, Haynau és
Paskievics gyõzött, az aradi várban megtörtént a kivégzés, ujjonghat a reakció"
Kiásom a rárakódottból,
a sárból, a porból a Költészetet.
Barguzintól a segesvári tájig
szóródtak széjjel csontjai.
Megtisztítom a kín olda-
tával az érzéseinket.
"A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot."
(Schweidel József utolsó szavai a kivégzése elõtt)
Október 6-a vértanúi:
gróf Batthyány Lajos
Az aradi tizenhárom:
Barabás Miklós litográfiája
Knézich Károly,
Nagy-Sándor József, Damjanich János, Aulich Lajos
Lahner György, Poeltenberg Ernõ, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác,
Vécsey Károly,
Kiss Ernõ, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos
"De rettenetes volna
most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan
borulok Istenem elé, hogy hõssé, igaz emberré, jó katonává tett."
NAGY-SÁNDOR
JÓZSEF utolsó
szavai a kivégzése elõtt
"A mai világ a sátán
világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi
forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott,
meghasonlott világot. "
SCHWEIDEL JÓZSEF utolsó
szavai a kivégzése elõtt
"Ne sírjon, barátom! "
Akik vesztõhelyre kísérték
a vértanúkat
Sujánszky Euszták, Winkler Brúnó,
Bardócz Sándor és Pléva Balázs nem jószántukból jelentkeztek a nehéz
szolgálatra. A kivégzés napja elõtt, október 5-én hajnali fél ötkor katonák
zörgettek az aradi kolostor kapuján, és megparancsolták Kosztka Libor
házfõnöknek, hogy kilenc papot küldjön a haditörvényszék által halálra ítélt
tábornokok mellé. Leiningen-Westerburg Károly evangélikus, Dessewffy
Arisztid református, Damjanich János pedig görögkeleti vallású volt, ezért a
minorita szerzeteseken kívül Baló Béni református lelkészt és
Szombati Balázs görögkeleti papot is a halálraítéltek mellé hívták.
Hûséggel a Haza iránt
Surján László írásaOktóber. Majd ötven
éve ez a szó a magyaroknak 1956-ot jelenti. Nem kell sokat magyarázni, hogy
nem 1917-et. A novemberbe fordult Nagy Okt. Szoc. For. soha nem dobogtatta
meg a szívünket. Az õszi rózsás forradalmunk sem hagyott mélyebb nyomokat
gondolkodásunkban.De Arad igen.
Október 6-a vértanúi
Batthyány
Lajos és az aradi 13 búcsúlevelei és utolsó szavai
A nemzeti köztudatban
a tábornokokról csak haláluk ténye él. Valamennyiük nevét kapásból sok
történelemtanár se tudná felsorolni. Még kevésbé követte nyomon a kutatás
azt, hogy honnan indultak, milyen úton-módon érkeztek ahhoz az 1849. október
6-i naphoz, amikor olyan lenyûgözõ, majdnem emberfeletti bátorsággal
viselték el a halált.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni