"Túl elméleti megközelítés, hogy a bíróságok törvény átértelmezéseit azért tartjuk a demokráciára veszélyesnek, mert átmerészkednek egy másik hatalmi ág, a törvényhozás területére? Sajnos nem. Jónéhány példa bizonyítja, hogy ezek az új értelmezések valóban szembe mennek a népakarattal.
A
józanság kis szigete
Túl
elméleti megközelítés, hogy a bíróságok törvény átértelmezéseit azért tartjuk a
demokráciára veszélyesnek, mert átmerészkednek egy másik hatalmi ág, a
törvényhozás területére? Sajnos nem. Jónéhány példa bizonyítja, hogy ezek az új
értelmezések valóban szembe mennek a népakarattal.
Vladimir Palko „Jönnek az oroszlánok” című könyvében említi, hogy 2012-ig az
Egyesült Államok 33 tagállamában volt népszavazás a házasság fogalmáról.
Valamennyiben az a nézet győzött, hogy a házasság egy férfi és egy nő közötti
szövetség. A népszavazásokat követően az egyes államok a saját alkotmányukhoz
függelékben csatolták azt, ami magától értődő: a házasság férfi és nő közötti
kötelék. Ez nem akadályozta meg Iowa állam legfelsőbb bíróságát, hogy
elrendeljék: azonos nemű személyeket is össze kell adni. 2008-ban Kalifornia
legfelsőbb bírósága is így döntött, amire a házasság védelmezői népszavazást
kezdeményeztek a házasság hagyományos értelme mellett. A hagyományos nézet
győzött. A vesztesek megtámadták a referendumot és egy évnek sem kellett
eltelnie, hogy Vaugh R. Walker szövetségi bíró kimondja: a népszavazással
megerősített javaslat ellentétes az alkotmánnyal. Ezt az őskonzervatív újságíró
és politikus, Patrick Buchanan egyenesen bírósági zsarnokságnak nevezte.
A
meglepő, és adott esetben a közvélekedéssel is ellentétes bírósági döntések
mögött sokszor egy valóban létező alkotmányos jog abszolutizálása van. Be
kellene látni – józan ésszel nem túl nehéz – hogy mindennek van valamiféle felső
határa. (Minden túlzás ártalmas, tartja a régi mondás.) Az abszolutizálás során
ezt a felső határt nem veszik figyelembe. Ilyen túlhajtott jogi szent tehén a
megkülönböztetés tilalma. A házasságot kötő feleket sem lehet megkülönböztetni
nemük alapján. Így válik "jogszerűvé” a gyermeknemzésre alkalmatlan egynemű
párok házassága. (A biológiai forradalomban pedig megindulnak azok a folyamatok,
amelyek ezt a biológiai különbséget is el akarják tüntetni.) A tény, miszerint a
férfi és a nő nem egyforma, ma már talán csak a sportban számít, amíg valaki meg
nem támadja ezt is valamelyik nagytekintetű és korlátlan hatalmú bíróságon.
Van
más szent tehén is, például a szólászabadság. A szabad sajtó tevékenységét csak
ritkán korlátozzák, például a legtöbb országban csak háború esetén van erre
lehetőség. A gondolatok szabad áramlása, ami az Európai Unióban is a kiemelt
szabadságjogokhoz tartozik, kezdetben nem terjedt ki a pornográfiára. Ma már
kiterjed. Amikor az internet terjedésével egy új kommunikációs lehetőséget
kapott az emberiség, még pornó ellenes törvények tiltották a pornográfia
interneten való terjesztését. Azóta kiderült, hogy ez a szólásszabadság
elfogadhatatlan korlátozása. Ugyanígy felülírta a szólásszabadság elve a
vallásgyalázást, amikor Mohamed karikatúra jelent meg a francia sajtóban.
Új
értelmet adtak a vallásszabadságnak és az állam világi jellegének is. Az állam
és az egyház szétválasztása nemcsak Franciaországban ad vitákra alkalmat, hanem
például az Egyesül Államokban is. A kaliforniai Mojave sivatagban 1934-ben egy
hatalmas, két és fél méteres keresztet állítottak fel az első világháborúban
elesett katonák emlékére. A kereszt a sivatag egy távoli helyén van, s noha
órákig kell autózni hozzá, évtizedeken át mégis mindig volt, aki karban
tartotta. Történt ezután, hogy az ALCU, egy amerikai polgári szabadságjogokért
küzdő szervezet, megtámadta a kereszt létét, mondván, hogy az állam és az egyház
elválasztásának elvével ellentétes, hogy állami tulajdonú földön vallási
jelképet helyzetek el. A bíróságnak nem jutott eszébe, hogy ez a kereszt
voltaképp nem vallási jelkép, hanem síremlék, és helyt adott a keresetnek. Az
ügyet a lefelsőbb bíróságra vitték, ahol a bírák 5:4 arányban azzal utalták
vissza a keresetet az első fokra, hogy az állam és az egyház szétválasztásának
elvéből nem következik, hogy minden vallási jelképet el kell távolítani a
közterületekről. De nem ezen elv alapján maradhatott meg a kereszt, hanem azért,
mert egy házaspár a maga földjét elcserélte az állammal a kereszt környékére,
majd a területet a veteránok szövetségének adományozta. Igy a kereszt ismét áll,
de már magánterületen.
Ferenc pápa most megjelent új enciklikájában, a Fratelli tutti-ban arra
figyelmeztet, hogy korunkat (és jövőnket) nagyon veszélyezteti fogalmaink
átértelmezése. Ez szerinte a kulturális gyarmatosítás egyik eszköze. Az
enciklika 14. pontja így végződik: „A történelmi öntudat, a kritikai
gondolkodás, az igazságra való törekvés és az integrációs folyamatok
meggyengítésének egyik hatásos módja, ha fontos szavakat megfosztunk a
jelentésüktől, vagy átformáljuk azokat. Bizonyos szavaknak, mint demokrácia,
szabadság, igazságosság, egység, mi a valódi jelentése napjainkban? Ezeket úgy
alakították és formálták, hogy mint jelentés nélküli közhelyeket, bármilyen
akcióra felhasználhatók legyenek, és így a hatalom megszerzésének eszközeivé
váljanak.”
Túlzás volna kulturális gyarmatosításról beszélni? Sajnos nem. A gyarmatosító
nemcsak kihasználta a gyarmatok természeti erőforrásait, hanem a gyarmat
lakosságára idegen gondolkodást, idegen kultúrát kényszerített. Eltüntették a
helyi kultúrát. Nem ezt teszik ma a keresztény gyökerű európai kultúrával is?
Nem a demokrácia fogalmának átalakítása az, ha egy népszavazással, parlamenti
döntéssel kifejezett népakaratot bírói döntéssel megváltoztatnak? Amikor a
vallásszabadság fogalmát úgy magyarázzák, hogy arra hivatkozva le kell venni a
keresztet az iskolai osztályok faláról?
A
bírósági aktivizmusról írt és a napjainkban számos fronton zajló kulturális
háborúról szóló írások óhatatlanul felvetik, hogy mit tehetünk ezek ellen.
Nyilván kinek-kinek a társadalomban elfoglalt helye szabja meg a mozgáskörét. De
a látszólag semmiféle lehetőséggel nem rendelkezők is tehetnek valamit. Talán
nem is keveset. Például azt, hogy ezeket a kérdéseket megbeszélik családjuk
tagjaival. Ha meg tudják értetni a veszélyt a fiatalabb generációkkal, vagy ha
át tudják venni az idősebbek tapasztalatát, akkor máris történt valami. Létre
jött a józanság kis szigete. A világ egy fontos pontja, ami ellen tud állni a
szennyes áradatnak. Mert a törvényeket csűrhetik-csavarhatják a törvényhozók, de
amíg az emberek agyát nem tudják átmosni, addig van remény a józanság
demokratikus győzelmére.
Surján
László
Kapcsolódó cikk:
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni