"A cím nem követelés részemről, hanem csak emlékeztető, idézet. Több ellenzéki párt követelte, hogy ne legyenek egyéni körzetek, csak egyetlen lista, azaz a mandátumok száma legyen arányos a leadott szavazatokéval. ”
Arányos választási rendszert!
A
cím nem követelés részemről, hanem csak emlékeztető, idézet. Több ellenzéki párt
követelte, hogy ne legyenek egyéni körzetek, csak egyetlen lista, azaz a
mandátumok száma legyen arányos a leadott szavazatokéval.
Nem
voltam rest, és kiszámoltam, milyen parlamentünk lenne, ha a mostani listás
eredmények alapján osztanák ki a mandátumokat. Mind a 198-at. A német
nemzetiségi képviselő kedvezményes mandátumát ugyanis figyelembe vettem.
Az
eredmény: Fidesz-KDNP 106, Jobbik 41, MSZP 26, DK 11, LMP 14 képviselő.
Mi
változott volna? A leginkább látványos változás, hogy nincs kétharmad, de van
erős kormánytöbbség. Ugyanakkor az is látszik, hogy a kettészakadt szocialisták
együtt is kevesebben lennének, mint a Jobbik, és a DK mandátumszámban nem tudta
volna megelőzni az LMP-t. Most az MSZP és DK 29 képviselője áll szemben a Jobbik
25 mandátumával, míg a DK jelenleg 9 mandátuma egyel több, mint az LMP
képviselőinek száma.
A
DK tehát némileg vesztes lenne. Ugyanakkor nem a Fidesz volna a legnagyobb
vesztes, hanem a választó, akinek nem lenne saját képviselője. Nagy kérdés, hogy
jelenleg van-e? Megkérdeztem valakit, hogy tudja-e, ki volt 2014-18 között az ő
körzetének képviselője. Nem tudta. Ebből számomra nem az következik, hogy nem
kellenek választókörzeti képviselők, hanem az, hogy aki elnyert egy körzetet,
annak keményen dolgoznia is kell a „terepen”. Azok, akik most a harmadik,
negyedik választást nyerték, bizonyára jól látták el a feladatukat. Az a nagyon
sok ötven százalék feletti eredmény is erre utal.
A
billegő körzetekben azonban van még feladat bőven. Ha a Fidesz-KDNP nem tudja
megszerezni helyben az abszolút többséget, akkor egy ellenzéki összefogás simán
elviheti a mandátumot. Ahogy megtörtént ez most 15 esetben.
A
vereség utáni pillanatokban az ellenzékhez húzó megmondó emberek azonnal az
összefogás hiányában jelölték meg a baj okát. A listák tanulmányozása alapján
nem elegendő ez a magyarázat, hiszen a kormánypártok 230 ezer szavazattal többet
kaptak a listán, mint az egész ellenzék. Ez azonban csalóka, mert a
levélszavazatok, azaz a csak listára szavazók is benne vannak. Ha csak az
urnákba leadott szavazatokat nézzük, akkor is megmarad a kormányoldal előnye, de
csak mintegy 67 ezer szavazat többletük volt. Ebből az is következik, hogy a
teljesen arányos választási rendszer az ellenzék győzelmi esélyeit rontaná.
Mivel a körzeteket általában a Fidesz-KDNP nyeri, többen úgy vélték, hogy ezzel
a vegyes rendszerrel magát akarta bebetonozni a hatalomba. A fenti számítások
viszont arra utalnak, hogy a hatalom megtartása szempontjából az arányos
rendszer előnyösebb volna, bár a kétharmad megszerzése reménytelenebb is. A
kétharmad azonban nem cél, csak mintegy hab a tortán.
A
régi mondás szerint vasárnap az urnazáráskor megkezdődött a 2022-es választás
kampánya. Azt remélem, hogy ennek a megnyerése érdekében folytatódik a jó
kormányzás, és érzékelhető lesz az alázat és a szerénység. A körzetekben pedig a
lehető legszemélyesebb kapcsolatokra törekszik minden kormánypárti képviselő a
választóival. Így sikerülni fog a negyedik győzelem is.
Surján László