" Egy a lényeg: soha ne csüggedjünk el Magyarország sorsa felett, illetve fogjuk fel az Úr üzeneteit. De hogyan foghatja fel az, aki ki sem nyitja a Bibliáját? "
BIBLIÁSAN
Gyerekkoromban többször hallottam a szüleimtől, hogy a háború alatt, ha
felütötték a Szentírást, mindig megtaláltak valamilyen vigasztaló Igét.
Édesanyám
halála után kerültek elő a feljegyzései, afféle lelki napló. Azért csak
„afféle”, mert dátumokat nem tartalmaz. Ám az egyik kötet elején épp azokat az
élményeit rögzítette, amelyek a háborúhoz kapcsolódtak.
Vegyük
ezeket sorba.
1. Kolozsvár június
2-ai nagy bombázásakor: 91 zsoltár
1Aki
a Fölséges védelmében lakik, aki a Mindenható árnyékában él,
2az
így beszél az Úrhoz: Te vagy a váram és a menedékem, Istenem, benned bízom!
3Ő
szabadít ki az életedre törő vadász csapdájából.
4Szárnyaival
oltalmaz, tollai alatt menedékre lelsz, hűsége a védőpajzsod.
5Nem
kell félned az éji kísértettől, sem a nappal repülő nyilaktól;
6sem
a sötétben terjedő ragálytól, sem a fényes nappal kitörő dögvésztől.
7S
ha ezren esnek is el oldaladon, a jobbod felől tízezren, téged nem találnak el.
8Saját
szemeddel láthatod majd, látni fogod a bosszút a bűnösökön.
9Te,
aki így beszélsz: az Úr a menedékem, te, aki a Fölségest hívtad oltalmadra.
10Így
nem ér semmi baj, csapás nem közelít sátradhoz.
11Mert
elküldi angyalait hozzád, hogy védelmezzenek minden utadon.
12A
kezükön hordoznak majd téged, nehogy kőbe botoljék a lábad.
13Oroszlánok
és kígyók között lépdelsz, oroszlánkölyköt és sárkányt tiporsz el.
14„Hű
volt hozzám, azért megmentem, védelmezem, mert ismeri nevemet.
15Ha
hozzám fordul, meghallgatom, minden szükségben közel vagyok hozzá, megszabadítom
és dicsőséget szerzek neki.
16Napok
teljességével áldom meg és megmutatom neki üdvösségemet.”
2. A rémületben, hogy
az oroszok elviszik a kisgyermekeket: a naimi özvegy fiáról („egyetlen fia
anyjának”, „megkönyörüle rajta”)
Ez a történet Lukács 7.
fejezetében olvasható. Érdekes a rémület oka: az oroszok elviszik a
kisgyermekeket. Utólag tudjuk, a munkaképes felnőtteket vitték. Hogy a rémhír mi
alapján született meg, ma már nem tudható. Nem kérdéses azonban, hogy ez a csoda
a kiemelt két gondolatba kapaszkodva megnyugtatóan hatott.
„11Történt,
hogy Naim városába ment. Vele tartottak tanítványai és mások is, igen sokan.
12Amikor
a város kapujához közeledett, egy halottat hoztak ki, egy özvegyasszony
egyetlen fiát. Elég nagy tömeg kísérte a városból.
13Amikor
az Úr meglátta, megesett rajta a szíve és megszólította: „Ne sírj!”
14Aztán
odalépett a koporsóhoz, és amint megálltak, akik vitték, megérintette, s így
szólt: „Ifjú, mondom neked, kelj föl!”
15A
halott felült, és elkezdett beszélni. Ekkor átadta anyjának.”
3. Mit felelt az Úr a
kétségbeesésben, amikor Magyarország sorsa felett elcsüggedtem?
944 szeptemberében,
mikor az orosz túlerőre gondoltam: I.Sámuel 14,6:
„…nincs semmi akadálya
annak, hogy az Úr győzelmet adjon, akár sokan vagyunk, akár kevesen.”
945 januárjában,
Léván, mikor a bevonuló oroszok után a cseh-szlovákok is megjelentek, s régi,
trianoni Magyarország nyomorúsága nehezedett ránk:
2 Kronika 14:11, 15:7
11Ekkor
az Úr megverte a kusitákat Aza és Júda előtt, és a kusiták megfutamodtak.
7Ti
azonban legyetek erősek, ne lankadjon kezetek, mert meglesz munkátok jutalma.”
A „kusiták” nem futamodtak
meg, az Úr győzelmet nem adott, de szüleim – és nemzedékük - keze nem lankadt, s
úgy érzem meglett a munkájuk jutalma.
Elgondolni is rossz, mi lett
volna a sorunk, ha Hitler győz. Egy a lényeg: soha ne csüggedjünk el
Magyarország sorsa felett, illetve fogjuk fel az Úr üzeneteit. De hogyan
foghatja fel az, aki ki sem nyitja a Bibliáját?
Surján László