Összenő, ami összetartozik


Tudunk-e élni az unió adta lehetőségekkel? Beindult-e a gazdasági vérkeringés a Kárpát-medence államhatárral elválasztott részei között? Mekkora a mozgás a szlovák-magyar határ mentén?


Összenő, ami összetartozik


Tudunk-e élni az unió adta lehetőségekkel? Beindult-e a gazdasági vérkeringés a
Kárpát-medence államhatárral elválasztott részei között? Mekkora a mozgás a
szlovák-magyar határ mentén?

A
hazai politikai életet 1994-ben felborzolta a meglepő ötlet, hogy a régi
állampárt és a legkeményebben rendszerváltónak tűnő liberálisok egymás nyakába
borultak. A csodálkozást Orbán Viktor tette a helyére azzal a mondásával, hogy
összenőtt, ami összetartozott.


Június negyedike, azaz a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmával érdemes számba
venni, mi mindennek kell még összenőnie, hogy úrrá legyünk a szétszakítottságon.
A Charta XXI Megbékélési Mozgalom május 23-án egy olyan témát vett elő, amelyről
viszonylag kevés szó esik. A sorrendben 47. Jean Monnet estjükön a határokon
átnyúló gazdasági kapcsolatokról esett a legtöbb szó.


Tudunk-e élni az unió adta lehetőségekkel? Beindult-e a gazdasági vérkeringés a
Kárpát-medence államhatárral elválasztott részei között? Mekkora a mozgás a
szlovák-magyar határ mentén?


Ilyen kérdésekkel bombázták meghívott vendégeiket, Skapinyecz Pétert, a
MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. ügyvezetőjét, Környi
Zoltánt
, a párkányi Kereskedőház irodavezetőjét és Lelkes Gábort a
Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság elnökét.


Határfolyóinkon hidak újulnak, épülnek fel, s minden média forrás arról tudósít,
hogy történelmileg kiemelkedően jó szlovák-magyar kapcsolatokat élünk, de vajon
mit érzékelünk ebből a gyakorlatban? Csökken-e a magyarlakta vidék
lemaradottsága az EU régiói viszonylatában?

A képen személy, asztal, fal, beltéri láthatóA leírás teljesen megbízható


Környi Zoltán (B), Skapinyecz Péter (K) Lelkes Gábor (J)


Skapinyecz Péter ügyvezető, az est folyamán elmondta: „A Magyar Nemzeti
Kereskedőház stratégiai célja a határokon átívelő magyar-magyar gazdasági
kapcsolatok erősítése, Magyarország és a közép-európai régió országai közötti
együttműködések dinamizálása.” Környi Zoltán a párkányi gyakorlatot mutatta be.
„Az elmúlt években Szlovákia és Magyarország között a gazdasági partnerség
fokozottan erősödött. Ezt a javulást a párkányi régióban is érzékeljük, hiszen a
gazdasági válság után újra, előszeretettel jönnek magyarországi vállalkozások és
egyre többen próbálnak új partnerkapcsolatokat kialakítani a régióban. Ebben
segítjük őket mi is, mint képviseleti iroda”, hangsúlyozta.


Lelkes Gábor elnök úr szerint: „Szlovákia a ’tátrai kistigris’ sikeres képét
vetíti ki magáról, a háttérben viszont nagyon erős kettősség jellemzi az
országot. Felvidék erős régióinak mindegyike azért lehetett sikeres, mert
mögötte állt a pozsonyi kormány gazdaságpolitikája a nagyberuházások
támogatásától az infrastruktúrafejlesztésig. A magyarlakta vidék támogatása
viszont nem volt prioritása sosem a szlovák régiófejlesztési politikának,
Dél-Szlovákia ezért elmaradott térségnek tekinthető. A felvidéki magyar
közösségek tehát az elmúlt negyed évszázad alatt sajnos a gazdasági
rendszerváltozás veszteseivé váltak. Míg a 90-es években a magyar kisebbség
által sűrűn lakott területek az egy főre jutó GDP alapján a legfejlettebbek közé
tartoztak, addig mára a Pozsony vonzáskörzetébe tartozó járásokat (Dunaszerdahely,
Szenc, Galánta) leszámítva, a magyarlakta régiók Felvidék leszakadó térségei
közé tartoznak. A dél-szlovákiai régiók az elmúlt évtizedek vesztesei, s mindez
sajnos kihat a felvidéki magyar nemzetrész társadalmi állapotára és közérzetére
is. Most falvaink és városaink nemcsak az új gazdasági folyamatokban keresik a
helyüket, hanem a bennük élő magyar közösségek is keresik a támpontokat, a
fejlesztésekhez az útmutatást. Ezért is született meg 2014-ben a Szlovákiai
Magyar Közgazdász Társaság égisze alatt a Baross Gábor Terv, amely a felvidék
magyarlakta térségeinek gazdaságfejlesztési stratégiája. Ezen forráshiányos
környezetben nagyon sokat segített a felvidéki nemzetrésznek a magyar kormány
Felvidéki Gazdaságfejlesztési Programja 2017 őszén, ami a felvidéki gazdák és
KKV-k támogatását célozta meg, s jelentősen hozzájárul a magyarlakta régiók
gazdasági felzárkóztatásához.”


A képen személy, fal, beltéri, személyek láthatóA leírás teljesen megbízható


Surján László (B), Simon-Palov Judit (K), Ildikó Siposova (J)

Az
Európai Uniónak a határon átnyúló gazdasági programjai anyagi, de talán még
fontosabb, erkölcsi, politikai támogatást jelentenek minden határokon túl
terjeszkedő gazdaságfejlesztésnek. Ezért remélhető, hogy Pozsony nem
illetéktelen beavatkozást, hanem kölcsönös előnyökkel járó együttműködést lát a
magyarországi törekvésekben.

A
gazdaság vérkeringés megindítása érdek vezérelt, racionális tevékenység. De a
közgazdasági észszerűségnek hihetetlenül erős történelmi és kulturális alapjai
vannak. A Trianont követő évszázadban ezeket részben elfelejtették, részben
tudatosan elfelejtette a hatalom. Pedig hatalmas kincsről van szó, ami a
szlovákok önbecsülését is erősít. Talán nincs senki az országban, aki
lendületesebben és határozottabban tudna erről beszélni, mint a hazai
szlovakológia nagy öregje, és a Kárpát-medencei megbékélési mozgalom kiemelkedő
személyisége, Käfer István. „Látszólag szétszakítottak, világhatalmak
játékszerévé lettünk, pánszláv riogatással, kitelepítéssel, dekrétummal,
lakosságcserével, proletár internacionalizmussal, globalizációval. Ők nem lettek
csehekké, mi megfogyva megmaradtunk. Lehetséges-e a feltámadás az egykori haza
hungarus voltában?”


A képen fal, beltéri, személy, padló láthatóA leírás teljesen megbízható


Käfer István

Az
Európai Unió erre jó keretet ad, hacsak mai bódulatában szét nem veri önmagát.
Ám, ha a Brexit csak az első jele a szétesésnek, mi itt a Kárpát-medencében és a
három tenger közötti vidéken megmaradunk egymás támaszának. A határon átnyúló
gazdasági tevékenység ebből a szempontból is ígéretes.

De
miért Jean Monnet, az európai egyesülés legkevésbé ismert kovácsa a Charta esték
névadója? Surján László szerint azért ideális rá hivatkozni, mert
naplójának mottója megóv a tévedésektől. Össze akarjuk kapcsolni, ami
szétszakadt, de Monnet szellemében: „Nem országokat egyesítünk, hanem
embereket”. Nem az 1914 előtti világot akarjuk visszahozni. A történelem nem
körbe jár, hanem csigavonalban emelkedik: egy más jellegű, egymást tisztelő és
elfogadó kapcsolatrendszert kell kialakítanunk a Kárpát-medencében.

Szelle
György