"Andor László Miért olyan erős Orbán? című cikke végképp tönkre tette a volt európai biztos hajdani szakemberi imázsát. Egyértelműen politikuskén viszonyul a kérdéshez, ahogy erről korábban már kétszer is írtam. Most cikkének egy további állítását vizsgálom meg."
Miért olyan erős Orbán?
Harmadik rész
Andor László
Miért olyan erős Orbán? című cikke végképp
tönkre tette a volt európai biztos hajdani szakemberi imázsát. Egyértelműen
politikuskén viszonyul a kérdéshez, ahogy
erről korábban már kétszer is írtam. Most
cikkének egy további állítását vizsgálom meg.
Úgy
véli, Orbán 2010-ben szerencsével nyert, hiszen a 2010. évi választásokra a
globális válság után került sor, ami nyilván nem kedvezett azoknak, akik
kormányoztak, míg Orbán kétharmados többséget kapott. Ezt a lehetőséget egy új
alkotmány meghozatalára használta ki, amiről nem esett szó a kampányban. Ezzel
Andor arra céloz, hogy az alkotmánymódosításra nem volt Orbánnak felhatalmazása.
Ezzel szemben mindenki tudta, hogy az akkor hatályos alkotmány maga is kimondja
ideiglenes jellegét. Éveken át hangoztatott követelés volt a „sztálinista”
alkotmány helyett egy új elfogadása. A kérdés nem lehetett közvetlen
kampánytéma, mert túlzott magabiztosságot sugallt volna, ami szavazatvesztéssel
jár.
A
játékszabályokat Orbán oly módon változtatta meg, - hangzik Andor újabb vádja -
hogy ne lehessen élni azokkal az eszközökkel, amelyek révén ő szerezte meg a
hatalmát. Konkrétan a népszavazás szabályainak szűkítésére céloz. Tény, hogy az
ellenzéki népszavazási kezdeményezések rendre elbuktak. De az is tény, hogy a
népszavazásra vonatkozó szabályokat a szocialisták lazították meg, mert féltek,
hogy elbukik az európai unióba való belépésre vonatkozó népszavazás. Két olyan
népszavazási kezdeményezés állt le, amelyek esetén a kormány elébe ment a
várható eredménynek, s ennek semmi köze nem volt a népszavazás szabályaihoz. Az
egyik ilyen a szabad vasárnap volt, a közvéleménykutatás világosan mutatta, hogy
a választók többsége ragaszkodik a maga kényelméhez és nincs tekintettel a
kereskedelemben dolgozókra. Ezért, még az aláírások gyűjtése alatt az egyébként
is tervezett felülvizsgálat nyomán a vasárnapi munkavégzés tilalmát a parlament
visszavonta. A másik ilyen eset a budapesti olimpia volt. Ezt ugyan országosan
alighanem támogatta volna a lakosság, de a népszavazást a rendező városra írták
ki, ahol a mérleg a negatív irányba billent. Ugyan jó esély lett volna, hogy egy
erős kampánnyal az olimpia pártiak győzzenek, de az időzítés roppant
szerencsétlen volt: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a kampány alatt döntött, s
maga a népszavazás ténye vert helyzetbe hozta a pályázatot, amit a jövendőre
gondolva okosabb volt visszavonni. Az ellenzéknek számos más népszavazási
kezdeményezése is volt, amelyek vagy jogilag nem voltak megalapozottak, vagy
érdektelenségbe fulladtak. Magyarán ez ügyben Andor ismét az ellenzék bénaságát
próbálja Orbán úgymond „diktatúrájának” bizonyítására használni.
Miért olyan erős Orbán? A kérdést valóban fel kell tenni, de Andor feleletei
hamisak, tévesek. Orbán ereje egyrészt saját képességeiben, másrészt az
elgondolásait támogatók nagy számában (ugye a demokrácia valami ilyesmi),
valamint az ellenzék emberi és szakmai gyöngeségében, mondanivalójának hiányában
van.
Surján László