A Mária, a magyarok Boldogasszonya c. kiállítás korunkban, amikor Európában a keresztény értékrendet háttérbe szorítják, éppen a keresztény értékrend megerősítését szeretné szolgálni és hangsúlyozni úgy, ahogy a leghathatósabb védelmezőnket - Boldogságos Szűz Máriát, a Katolikus Egyház a Krisztus misztérium összefüggéseiben ünnepli a liturgikus év során.
Ily módon, ebben a tematikus formában eddig még e téma a kortárs magyar szobrászatban, a kerámiaművészetben, nem került feldolgozásra.
|
|
Kedves Kiállítás- és |
 |
M E G H Í V Ó
A
Jóisten kegyelméből idén új kiállítási anyagot mintáztam
„Mária, a magyarok Boldogasszonya” címmel.
A
kiállítás mottója:
„Édesanya, boldog anya,
Virágszülő Szűz Mária,
Világraszült virágodnak,
Ajánlj minket szent Fiadnak.”
(Sík Sándor)
A
Mária, a magyarok Boldogasszonya c. kiállítás korunkban, amikor
Európában a keresztény értékrendet háttérbe szorítják, éppen a keresztény
értékrend megerősítését szeretné szolgálni és hangsúlyozni úgy, ahogy a
leghathatósabb védelmezőnket - Boldogságos Szűz Máriát, a Katolikus Egyház a
Krisztus misztérium összefüggéseiben ünnepli a liturgikus év során.
Ily módon, ebben a tematikus formában eddig még e téma a kortárs magyar
szobrászatban, a kerámiaművészetben, nem került feldolgozásra.
A Teremtő rendeléséből, Szent István királyunk által, idén 980 évvel ezelőtt
történt országfelajánlása óta, Magyarország Mária országa, mi magyarok pedig
Mária népe vagyunk. Ősvallásunk Istenasszonya öröklődött tovább a hét
boldogasszony - Gyertyaszentelő-, Gyümölcsoltó-, Sarlós-, Földtiltó-, Olvasós-,
Nagyboldogasszony, Kisasszony - tiszteletünkben, bár Boldogasszonyunknak ennél
több számon tartott ünnepe is van.
Egyetlen nemzet sem nevezi Máriát Szép Szűz Máriának csak a magyar. Szép
Szűz Máriát, őshitünk Napbaöltözött Boldogasszonyát, Erdélyben a székelyek és a
csángók Babba Máriaként tisztelik. A Hold, a napbaöltözött égitest elnevezése a
Babba, a szépséges pedig így lesz babbás. E kiállítási anyag ilyen
szépséges, „babbás” Máriát tár elénk, az esztendő körének változásrendje
szerint, különböző élethelyzetében, erényében – erejében mélyen tisztelt
Boldogasszonyt, azt a Máriát, akinek védelmező palástja alatt nem véletlenül
talál menedéket az összmagyarság már sok-sok évszázad óta.
A
megnyitó ünnepség időpontja: 2018. augusztus 16. (csütörtök) 19 óra
Helyszíne: Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom
(Bp.V.ker., Március 15. tér 2.)
Köszöntőt mond és Mária oltalmát kéri:
Dr. Osztie Zoltán atya, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia
plébánosa
A művész munkásságát méltatja és a kiállítást megnyitja:
Dr. Prokopp Mária Ph.D. művészettörténész, egyetemi tanár
Közreműködik:
Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekes
A meghívóra kattintva olvasható
méretet kapunk
A
tárlat a Józsa Judit Galériában (Bp.V.ker.,
Városház u. 1.) tekinthető meg 2019. január 30-ig. A nyitva tartásról, a
tárlatvezetésekről és a kapcsolódó programokról a
www.jozsajudit.hu
és a
www.jozsajuditalapitvany.hu
honlapokon és a későbbi körlevelekből tájékozódhat.
Budapest, 2018. július
Szeretettel és üdvözlettel:
Józsa Judit
kerámiaszobrász, művészettörténész,
a Magyar Kultúra Lovagja
