"Demszky Gábor interjút adott a 24.hu újságírójának. Lelke rajta. Médiaéhsége miatt nem vette észre, hogy az újságíró mondhatni politikai öngyilkosságba kergette. Nem akarom mélyebben elemezni a Demszky jelenséget, hiszen jelentéktelen. De volt a riporternek egy gondolata a demokráciadeficitről, ami figyelemre méltó."
Surján
László
Az
ellenzék esete a demokráciadeficittel
Demszky Gábor
interjút
adott a 24.hu újságírójának. Lelke rajta. Médiaéhsége miatt nem vette
észre, hogy az újságíró mondhatni politikai öngyilkosságba kergette. Nem akarom
mélyebben elemezni a Demszky jelenséget, hiszen jelentéktelen. De volt a
riporternek egy gondolata a demokráciadeficitről, ami figyelemre méltó. Demszky
vissza vágyott a rendszerváltás előtti időkbe, és a maga akkori mártír mivoltját
szembe állította a mai ellenzékkel. Saját nagyságától kissé megszédülve ezt
mondta: „én már akkor azt mondtam, hogy még az én életemben összeomlik a
Kádár-rendszer. És össze is omlott. Most pedig azt mondom, hogy az
Orbán-rendszer is még az én életemben összeomlik.” Kívánok neki szép hosszú
életet, öt házasságához újabb ötöt akár. De Nagy József , a riporter nem
viccelte el a kérdést, viszont közbe vetette: „A rezsicsökkentésre és a
migránsozásra vevő a nép. Az ellenzéktől hallható demokráciadeficitre és a
korrupciózásra akkor sem, ha szamizdatból kapja.”
Bevezetőnek szántam ezt a gondolatot ahhoz, hogy idézzek egy tanulmányból,
amelynek címe Demokrácia és magyar társadalom. A Friedrich-Ebert-Stiftung
támogatásával a Policy Solutions készítette 2018-ban. A tanulmány fő üzenete
egyébként az, amit Demszky is hangoztat: Az Orbán kormányt demokratikus
eszközökkel leváltani nem lehet, tehát az utcán kell döntésre vinni a dolgot.
[Közbevetőleg ebben a kérdésfelvetésben két dolog keveredik: Orbánt nem lehet
leváltani, mert nincs versenyképes kihívója – ez az egyik vélemény és az Orbánt
nem lehet leváltani, mert felszámolta a diktatúrát, a másik. A tanulmány és
Demszky is összekeveri ezt a kettőt.] Nézzük tehát, hogyan vélekednek a magyar
demokráciáról az emberek.
Első
pillanatra gyanús, hogy az Antall kormányt a baloldali kormányok mellett
helyezték el. De nem is kell nagyon tanulmányozni a grafikont, hogy kiderüljön:
minden korosztályban a második-negyedik Orbán kormányok időszakát tartják a
legtöbben a demokrácia szempontjából a legjobbnak. A fiataloknál ez csak a
korosztály 14 százaléka, ezt viszont jócskán lemaradva, csak 8 százalékkal
követik a többiek. A harminc éveseknél Orbán már 21%, ami mögött nagyon
lemaradva Horn kormánya jön 9 százalékkal, a negyvenéveseknél majdnem ugyanez a
helyzet (22 illetve tíz százalék). Az ötvenéveseknél 25-tel szemben 14 % áll,
míg a hatvan évnél idősebbeknél Orbán 25 százalékát Horn 17 -tel követi.
Világosabb lenne a kép, ha a baloldali kormányokat a polgáriakkal vetnénk egybe.
A fenti adatok alapján ekkor a helyzet a következő. Minden korosztályban a
baloldali kormányok időszakáról kevesebben állítják, hogy alattuk volt a legjobb
állapotban a magyar demokrácia, mint a polgáriakról. A különbség a
harmincas-ötvenes éveikben járók esetén 15 százalék, a legfiatalabbaknál tíz. Az
időseknél kiegyenlítődött a különbség, itt csak három pont a polgári oldal
előnye.
A 24.hu
riportere tehát nem a levegőbe beszélt, amikor azt állította, hogy az emberek
nem vevők az ellenzék állandó demokrácia deficitről szóló üzeneteire.
Sajnálatos, hogy az európai parlament többsége ezt nem látta.