A hónap szentje: Szent Gellért


Szent II. János Pál 1980-ban Szent Gellért születésének millenniumára levelet írt számunkra, amit a már nehezen hozzáférhető Katolikus Szemle és az Új Ember közölt. Lassan negyven év telt el, és az üzenet ma is érvényes.

A
hónap szentje: Szent Gellért


Szent II. János Pál 1980-ban Szent Gellért születésének millenniumára levelet
írt számunkra, amit a már nehezen hozzáférhető Katolikus Szemle és az Új Ember
közölt. Lassan negyven év telt el, és az üzenet ma is érvényes. Főbb gondolatai
a következők:


Szent Gellért alakja három egymást követő jellegzetes keresztény életformában
jelenik meg: szerzetes, aki imádságban és munkában teljesen Istennek szenteli
életét; az apostol, aki életszentségre neveli a keresztényt és kereszténységre
vezeti a pogányt; a vértanú, aki önmagát mindenestől Istennek adja.

1.


Imádság és munka egysége: ez volt a bencés Szent Gellért életformája. Ma is
időszerű eszmény. A munkára és a gazdasági termelés folytonos fokozására épülő
modern társadalomnak megfelelő erkölcsi és lelki indítékot kell találnia ahhoz,
hogy ne váljék rabszolgává. Hogyan lehet emberhez méltóvá tenni még a
legszerényebbet és a legfáradságosabb a munkát is? Honnan ered az a szellem,
amely a munkásnak erkölcsi erőt, a munkának pedig emberi értéket ad? Szent
Gellért példája szerint mindennek forrása az imádság. Az imádkozó ember
mindenkinél jobban megérti, hogy mi az Isten akarata, és imádságában kapja meg
az erőt ahhoz, hogy meg is tegye, amit Isten akar.

2.


Szent Gellért jól ismerte a Regulának az apátról szóló részeit. A Regula azt
emeli ki, hogy az apát Isten színe előtt felelős a rábízottakért és a vezetői
feladatot a testvéri szolgálat szellemében kell végeznie: „inkább hasznukra kell
lennie, semmint, hogy uralkodjék felettük”. Vajon a modern társadalom számára
nem áldás-e az, ha olyan tanácsadókkal és nevelőkkel rendelkezik, akár
egyháziak, akár világiak azok, akik Isten színe előtti felelősségük tudatában
törődnek a nép sorsával?


Ahhoz, hogy ez a szellem kialakuljon a felelős vezetőknek, sőt a társadalom
minden tagjának lelkiismeretében, szükséges a keresztény tanítás ismerete. A
keresztény tanítás alakítja ki azt a jópásztori szellemet, amelyre szükségük van
azoknak, akik hivatást éreznek az egyház és a társadalom megújítására. Ez adott
erőt Szent Gellértnek arra, hogy vállalja a missziós munkát: a csanádi
egyházmegye megszervezését.

Ami
a mai embert különösen érdekli, az az apostoli munkának a módszere: hogy az ne
maradjon felszínes és külsőséges, hanem vezessen igazi megtérésre, vagyis belső
lelki átalakulásra.


Szent Gellért nem a saját eszméit akarta hirdetni, hanem Krisztus örömhírét.
Megértette, hogy egy rendezett egyházi közösség csak úgy születhet meg, ha
keressük a közösséget Krisztussal és felajánljuk életünket testvéreink
szolgálatára. Szent Gellért erőit arra szentelte, hogy szervezze az egyházat, az
éppen megszületett helyi közösséget beillesztve az egyetemes közösségbe, vagyis
Krisztus egyházába. Ez az egység elengedhetetlen feltétele a gyümölcsöző
evangelizálásnak; nekünk is szeretnünk és szolgálnunk kell földi hazánkat, annak
kultúráját és értékeit, mindig szeretve és szolgálva Istent. Van-e valaha is
fontosabb feladata a magyar egyháznak annál, mint hogy kövesse ezt az apostoli
szellemet?

3.

Ezt
az imádságban és apostoli munkában Istennek szentelt életet a vértanúság
koronázza meg. Az események ismeretesek: amikor Gellért püspök Székesfehérvárról
Endre király fogadására Budára megy, hogy a fiatal magyar kereszténység sorsát
biztos kézbe tegye, a föllázadt pogányok egy csapata megöli. Ez a vértanúság
volt új hazája, új népe iránti szeretetének végső tanúbizonysága.

A
mártír görög eredetű szó, tanúságtevőt jelent. Ha korszerű keresztény
feladat az imádság és a munka belső összhangjának a megvalósítása, ha korszerű
feladat a másokért élő apostoli szellem kialakítása, mindennek csakis akkor lesz
hitele és hathatós ereje az emberek szemében, ha meggyőződésünkről tanúságot
teszünk egész életünkkel. Szent Gellért végső példája és tanítása az, hogy
tehetségünk, erőink, elkötelezettségünk áldozatra kész odaadásával bizonyítsuk
annak igazát, amit hiszünk és megvallunk.


Szent Gellért szerzetes, apostol és vértanú szobra ott áll fővárostok közepén, a
Duna fölött, és magasra emelt keresztjével ma is erre hív: Legyetek a Krisztusba
vetett hit és a kereszténység a testvéri szeretet tanúi saját népetek körében!


Krisztus Lelke adjon nektek erőt ehhez a Legszentebb Szűz, a Magyarok
Nagyasszonya hathatós közbenjárása által.


Különleges Apostoli Áldásommal.


Vatikán, 1980. szeptember 24-én, Szent Gellért püspök és vértanú ünnepén.