Az Est 1918. november 28-én közölte a csehek november 25-i és a románok november 26-i bevonulását Magyarország területére.
Visszapillantó
Az
Est 1918. nov. 28-én közölte az alábbiakat
|
A |
Csíkszereda |
|
A csehek november 25-én „délelőtt fél tízkor a várost megszállották. Legelsősorban a postahivatalt szállották meg. A főgimnáziumban is megjelentek, a honnan a tanulókat elkergették, és kijelentették, hogy ezentúl cseh lesz a tanítás nyelve. A gimnáziumi tanulók közül többeket, akik annak idején a cseh ellenes tüntetésben részt vettek, letartóztattak. Hétfőn délután megkezdődött a városban a cseh garázdálkodás. A cseh csapatok a város csőcselékének vezetése mellett razziára indultak és akiket a csőcselék mint kétes elemeket jelölt meg, azokat letartóztatták és a barakkokba hurcolták. Természetesen előbb házkutatás és az elrejtett fegyverek után való nyomozás ürügye alatt elszedték a pénzüket és értéktárgyaikat. Túszokat is magokkal vittek, igy többek között Báthy érseki helynököt, Dolnoy rendőrfőkapitányt, Borovánszky városi főügyészt, Box ügyvédet. Csapkovics Gábor ügyvédet és igen sok tekintélyes zsidó polgárt”. |
Csíkszeredára kedden (nov. 26.) délben egy órakor vonultak be a románok. A bevonulás zeneszóval történt. Egy gyalogezred, egy üteg tüzér és megfelelő trén jött be a városba. A legénységet az ottani honvédlaktanyában, a tiszteket pedig magánlakásokban szállásolták el. A kormánybiztos nyomban tárgyalni kezdett a román csapatok parancsnokló tábornokával és ennek eredménye az volt, hogy a románok a postát, távírdát és a vasutat meghagyták az eddigi vezetés alatt, csak az ellenőrzést tartották fenn maguknak és kijelentették, hogy a lapokat cenzúra alá helyezik. Megkezdték nem sokkal később bevonulásuk után a rekvirálást is. Szénát és zabot rekviráltak a román csapatok, de mindent készpénz ellenében és ugyanekkor kijelentették, hogy a rekvirálás csak addig tart, amig a Gyimespalánkán levő trénjük megérkezik, ami körülbelül három nap múlva fog megtörténni és akkor maguk élelmezik magukat. A városban a hivatalok tovább működnek, a románok azokat nem zavarják. Az iskolákban is zavartalanul folyik tovább a tanítás. A románok általában barátságosan viselkedjek és ti tisztek is udvarias magatartást tanúsítanak a lakossággal szemben. |
Egy
percig sem gondolom, hogy a román megszállás bármivel is jobb, mint a cseh. Azt
sem állíthatom, hogy ez a két jelentés jellemző az egész folyamatra. Mégis
érdemesnek vélem felidézni ezt a százéves híradást, mert a magyarországi
köztudatban a csehek sokkal kulturáltabb, demokratikusabb népként élnek, mint a
„balkáni”, még az erdélyi románok által is lenézett regáti (ó-romániai) népség.
A cseh arrogancia egyébként szlovák szemmel is elfogadhatatlan. Ha elveszik a
magyaroktól az iskoláikat, akkor szlovák iskoláknak kellene teret nyitni –
gondolnám, ha szlovák volnék, a csehek maradjanak Csehországban. Még meg sem
száradt a tinta Csehszlovákián, még jóval a békekötés előtt vagyunk, de a
szlovákok elnyomása már megkezdődött: nem csoda, hogy ketté vált az egynek
képzelt ország.
Surján László