Az orrunknál fogva


"Bizony, az orrunknál fogva vezetnek. Hogy kitől-kiktől indult el a pánikkeltés, hogy a nyári és téli időszámítás átállási zavart okoz, nem tudom. De a közvéleménykutatás minden szabályát megszegő konzultáció, amellyel az Európai Bizottság kábította az embereket, felesleges népámítás volt."


Az orrunknál fogva


Bizony, az orrunknál fogva vezetnek. Hogy kitől-kiktől indult el a pánikkeltés,
hogy a nyári és téli időszámítás átállási zavart okoz, nem tudom. De a
közvéleménykutatás minden szabályát megszegő konzultáció, amellyel az Európai
Bizottság kábította az embereket, felesleges népámítás volt. Ha ugyanis az
óraátállításnak komoly gazdasági előnye van, akkor az a minimális
kényelmetlenség, hogy egy évben egyszer egy órával hamarabb kell felkelnünk, és
egy évben egyszer egy órával tovább lustálkodhat, aki akar, a közösség érdekében
elviselhető. Ha ez a gazdasági előny nem számottevő, akkor valóban mindek az
egész. Erre vonatkozó hiteles adatokat kellett volna letenni az asztalra, hogy
ne az energiaszolgáltatók érdekeit nézzük, hanem a tényeket. Ám mi történt: a
média elárasztott bennünket számos állítással, amelyek az óraátállítás káros
voltát ecsetelték. Arról nem szólt a fáma, hogy amennyiben valaki például nyáron
egy hónapot Erdélyben vagy épp Finnországban tölt, akkor ugyan ezeket a károkat
szenvedi. Önként és még fizet is érte. Viszont az Európai Bizottságon kitört a
heveny demokrácia, és megkérdezte a polgárokat. Aki akart felelt, aki nem, hát
nem. 4,6 millióan feleltek. A sajtó el volt ájulva, hogy milyen sikeres a
konzultáció. Az európai polgároknak mondjuk 10 százaléka válaszolt, s e tíz
százalékból 84 százalék úgy vélte, hogy jobb, ha megszűnik az átállítás.

A
konzultáció során közölték, hogy a polgárok véleménye irányadó lehet, de nem
lesz kötelező. Ami jogilag helyes. Ám ez azzal járt, hogy akik ellene voltak az
óra átállításnak, azokat motiválta a véleménynyilvánítás lehetősége, akiknek
közömbös volt a kérdés, vagy akik meg akarták tartani a rendszert, azokat nem.
További szépséghiba, hogy a 4,6 millió válaszadó 70 százaléka német volt. Ez azt
jelenti, hogy ha a németeknél is 84 százalék mondott ellene az átállításnak,
akkor 2,7 millió német dönti el az 500 millió helyett a kérdést. Jól van ez így?
A döntés hivatalosan a kormányok kezében van. A közlekedés érdekei a
tagállamoktól egységes döntést kívánnak. Zavaros lenne az élet, hogy ha
országonként eltérő lenne a ma egységes időzóna. A tanács most lelki nyomás
alatt van, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül a polgárok akaratát. Mindezt
azért, hogy azzal kábítsanak minket a májusi választások előtt, hogy Brüsszel
mennyire a polgárok akaratát képviseli. A magam részéről azt remélem, hogy a
józan ész, azaz a gazdasági előny léte vagy nem léte fog dönteni. Csak sajnos a
józan ész egyre kezd kiszorulni a világból.


Surján László