A katolikus.hu portál vezércikke Karácsonyra
A Megváltó születését
ünnepeljük
A katolikus.hu portál vezércikke
Karácsonyra
December 25-én Isten Fiának, Jézus
Krisztusnak földi születését ünnepeljük. Az örömünnep tárgya a megtestesült Ige
földi születése a Boldogságos Szűz Máriától Betlehemben. E születés az
üdvtörténet központi eseménye, mert aki született, nemcsak egy az emberek közül,
hanem Ő az Atyától a Szentháromságban az idő kezdete előtt születő Fiú. A
megváltó Jézus születése mindenki számára üdvösséget hoz, aki engedi, hogy
lelkében a kegyelem által megszülethessék.
I. Gyula pápa 350-ben nyilvánította
Jézus születésének napjává december 25-ét. Az új ünnep szimbolikus magyarázata
szerint a Karácsony Jézusnak, a világ Világosságának születésnapja.
A Karácsonyhoz, amelyet sokáig csak
a templomokban ünnepeltek, különböző szokások kapcsolódnak, mint a betlehemezés
és a karácsonyfa-állítás.
A betlehemezés Jézus születésének,
a Betlehemben történteknek megjelenítése, dramatikus játék. Főbb jelenetei a
szálláskeresés, amelyben a várandós Mária és József szállást keresnek, illetve a
pásztorjáték, aminek főszereplői a pásztorok, akiknek az angyal hírül adta a
Megváltó születését, és akik elmentek az újszülött Jézushoz, hogy neki ajándékot
vigyenek.
Az első jászolt Assisi Szent Ferenc
állította fel 1223-ban, egy grecciói templomban. A betlehemi jászol segít
megértenünk Karácsony titkát, mert az isteni Fiú alázatáról és irgalmas
jóságáról beszél, aki „noha gazdag volt, szegénnyé lett” (2Kor 8,9) értünk.
Szegénysége gazdaggá teszi azt, aki befogadja. A Karácsony örömet és békét hoz
mindazoknak, akik a betlehemi pásztorokhoz hasonlóan meghallgatják az angyal
szavát: „Ez lesz a jel: találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket” (Lk
2,12). Szép szokás kis betlehemet állítani a karácsonyfa alá.
A karácsonyfa Isten ajándékozó
szeretetének szimbóluma. Először a XVI. században a német evangélikusok
állítottak karácsonyfát otthonaikban. Örökzöldje az örökkévalóságra,
háromszög-formája a Szentháromságra utal, ágai a keresztet idézik. A karácsonyfa
gyertyái a született Világosságnak, díszei pedig az örök dicsőségnek jelei. A fa
tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki, hogy a karácsonyfát állító ember
otthona ugyanaz a betlehemi barlang lett, mely fölött megállt az újszülött
Jézusra mutató csillag.
December 25-e, Karácsony, a család
bensőséges ünnepe. A családtagoktól körülvett karácsonyi asztal a hívő ember
számára az oltár jelképe és a család egységének és összetartozásának is
szimbóluma. Az ünnep alkalom arra, hogy felismerjük és elfogadjuk Isten minden
embert megérintő szeretetét, amely átragyog a betlehemi éjszaka ridegségén és
meghitté változtatja azt.
Az ajándékokkal és díszekkel
valóban sikerülhet meghittebbé tenni az ünnepet, de vajon marad-e elég időnk
arra, hogy belegondoljunk abba, amiről a Karácsony valóban szól: Jézus
születéséről. Jó helyen keressük-e a Megváltó dicsőségét, figyelünk-e az
angyalok szavára, mint egykor a pásztorok, és elindulunk-e keresni Őt?
A Születés ünnepe arra figyelmeztet
minket, hogy Isten mennyire hatalmas és jó hozzánk, és arra bíztat, hogy
válaszoljunk: adjunk hálát neki végtelen ajándékáért, amit Jézus Krisztusban
kaptunk meg. Engedjük, hogy megragadja szívünket a Karácsony lényege, hogy Isten
emberré lett, azaz belépett világunkba. Azért jött közénk, hogy választ adjon az
élet értelme után kutató emberiség nagy kérdéseire, hogy megmutassa mindenkinek,
az egyetlen valóban járható út az, ha őt követjük, aki „az út, az igazság és az
élet” (Jn 14, 6), és szeressük úgy Istent és embertársainkat, ahogyan Ő szeret
bennünket.
Minden kedves olvasónknak
kegyelmekben gazdag karácsonyi ünnepeket és Istentől áldott, boldog új esztendőt
kívánunk!
forrás: katolikus.hu