Dobos Marianne a Lengyel Köztársaság Lovagkeresztje kitüntetést kapta

A lengyel Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést az ünnepséget előkészítő Jerzy Snopek nagykövet úr őexcellenciája közbejött betegsége miatt helyettese, Malgorzata Radwan-Vass adta át a következő laudációval.

Dobos
Marianne a Lengyel Köztársaság Lovagkeresztje kitüntetést kapta

A
lengyel Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést az ünnepséget
előkészítő Jerzy Snopek nagykövet úr őexcellenciája közbejött betegsége miatt
helyettese, Malgorzata Radwan-Vass adta át a következő laudációval.

Dobos Marianne –
magyar írónő, aki évtizedek óta a Holokauszt elől
megmentett zsidók és megmentőik történetével foglalkozik. Könyveiben gyakran
találkozhatunk olyan hősies lengyelekkel, akik a II. világháború alatt zsidókat
mentettek meg. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Dobos Marianne úttörő volt ezen a
téren, mert ő volt az első itt Magyarországon, aki ezzel a témával ilyen
mélységben kezdett foglalkozni még a 80-as években. Ez azért is különösen
fontos, mert ezt a témát akkor még tabunak tekintették nagyon sokan.

Köszönöm, hogy a Lengyelország számára oly nagyon fontos témával foglalkozik és
törli a hibás memóriakódokat azzal, hogy a lengyelek igazi cselekedeteit mutatja
meg a zsidómentések során a II. világháborúban! Figyelemre méltó, hogy erről a
témáról több mint 20 könyve szól!

Dobos
Marianne az egész életpályája során az igazságot próbálta keresni, megtalálni.
Egy olyan igazságot, amelyet Pilinszky a következőképpen írt le:

Az
igazság sose lehet türelmetlen vagy támadó, és sose irányulhat senki ellen.
Tartalmára hogyan is cáfolhatna rá természete? Győzelme a szelídekre vár, és a
türelmesekre.

Mennyire
aktuálisak ezek a szavak ma, amikor Dobos Marianne eddigi életútját tekintjük
át!

Művei
azért autentikusak, azért elgondolkodtatók és azért késztetnek reflexióra, mert
az emberek valódi sorsát kutatják, nincs bennük egy csepp hamisság sem, csak a
tiszta igazság.

Az ő
művei azonban nem csak az előbb felsorolt értékekkel rendelkeznek. Dobos
Marianne az irodalmi, nyelvi és a történelmi részletekre való különleges
odafigyelésével mutat rá arra, hogy a nehéz és véres 20. századi történelem
viharaiban mennyire tartós és szoros kötelék volt a lengyelek és magyarok
között. Bizonyítékát adja a lengyel-magyar szolidaritásnak - annak legtisztább
és legnemesebb értelmében. Erről boldog Jerzy Popiełuszko atya a következőket
mondta:

A
szolidaritás az a szívek, az ész és a kezek egysége, melyek eszményképekben
gyökereznek és képesek a világ megváltoztatására.

Köszönöm
szépen a két nemzet közötti kapcsolat építését és erősítését!

Dobos
Maranne műveiben nagyon sok teret szentelt a lengyel katolikus egyház szerepének
a zsidók megmentésében, sokat foglalkozott a lengyel szentekkel is. A nyomozó
kíváncsiságával keresi azokat a – még ismeretlen – egyházi embereket, akik
különleges cselekedeteikkel hívták fel magukra a figyelmet. Ezzel hiánypótló
tevékenységet végez. Erre példa a Wojciech Topoliński atyáról szóló műve,
melynek címe A mezítelen Lázár feltámasztása (Joanna Urbańska
fordításában: Wskrzeszenie nagiego Łazarza).

Tiszteletre méltó Dobos Marianne igazsághoz való ragaszkodása, mély
meggyőződése, hogy végig jó úton jár. Ehhez egész életében hű volt, az évek nem
változtatták meg hozzáállását. Azt hiszem, ezt legjobban ismét egy Pilinszky
idézettel lehet érzékeltetni: