Szokatlan hangvételű, erősen kritikus tartalmú cikk jelent meg a német protestáns web-magazinban, a www.pro-medienmagazin.de-ben a mai napon (2019. jan. 18) ezzel a címmel: “A média egyoldalúan tudósított a menekültekről”. A mainzi egyetem kutatócsoportja, mely Marcus Maurer kommunikációtudományi szakember vezetésével folytatott összehasonlító kutatást 2015 május-2016 január közötti időszak sajtóanyagai között, eredményeit most publikálta “Auf den Spuren der Lügenpresse”/”A hazudozó sajtó nyomában” címmel.
“A
HAZUDOZÓ SAJTÓ NYOMÁBAN”
EDDIG MÉG NEM ÍRTAK ÍGY NÉMETORSZÁGBAN
Szokatlan
hangvételű, erősen kritikus tartalmú cikk jelent meg a német protestáns
web-magazinban, a www.pro-medienmagazin.de-ben a
mai napon (2019. jan. 18) ezzel a címmel: “A média egyoldalúan tudósított a
menekültekről”. A mainzi egyetem kutatócsoportja, mely Marcus Maurer kommunikációtudományi
szakember vezetésével folytatott összehasonlító kutatást 2015 május-2016 január
közötti időszak sajtóanyagai között, eredményeit most publikálta “Auf den Spuren
der Lügenpresse”/”A hazudozó sajtó nyomában” címmel.
Szemleíró: Dr.
Békefy Lajos
A mintavétel
célzottjai
A kutatócsoport arról
készített felmérését, hogy a jelzett időszakban a német sajtóban mennyire
objektív, kiegyensúlyozott, a tényeknek és a valóságos helyzetnek megfelelő
tudósítások, beszámolók, riportok jelentek meg a migránsokról. A kutatás
kiterjedt olyan nagy sajtóorgánumokra, mint a Bildzeitung, a Süddeutsche és a
Frankfurter Allgemene Zeitung, a Tagesschau, RTL tévék híradásai. A felmérések
adatait a kutatócsoport egybevetette a Migrációs és Menekültügyi Szövetségi
Hivatal és a Szövetségi Bűnügyi Hivatal adataival.
Sajátosságok,
torzítások, ellentmondások - kijózanodás?
A tanulmány első
észrevétele, hogy a menekültstátuszért folyamodóknak fele férfi, jobbára fiatal.
20%-uk nő, 30%-uk kiskorú. A médiumok többsége ezt pontosan bemutatta, kivételt
a Tagesschau tv híradásai képeztek, melynek híradásaiban “túlreprezentáltak”
voltak a nők és a gyermekek.
A változást sok
tekintetben a 2016. évi kölni szilveszter éjszaka hozta el. Míg 2015-ben
mindössze csak a híradások, tudósítások 2%-a foglalkozott a menekültek
bűnelkövetésével, addig ez az adat az emlékezetes szilveszter éjszakai
erőszakoskodás után 3-11%-ra ugrott. A tendencia kezdett változni,
áthangolódni. A közzétett bűnügyi sajtóanyagok 90%-a már a menekültek által
elkövetett erőszakról és szexuális zaklatásról, rablásról, lopásról kezdett
szólni.
Meglepően sokáig
rajzolták tendenciózusan a képet pozitívre a menekültekről a nagy lapok, köztük
a Süddeutsche Zeitung vagy a Frankfurter Allgemeine Zeitung, az ilyen jellegű
sajtóanyagok több, mint 70%-a kizárólag pozitív hangvételű volt. A Bildzeitung
képezte a kivételt, amelyben negatív és pozitív események, cselekmények is
egyenlő mértékben nyilvánosságra kerültek. A sajtó minden ága, mind a
nyomtatott, mind az elektronikus ebben az időszakban nagyon is ellentmondásos, a
valóságot nem tükröző benyomást igyekezett kelteni a menekültekről.
És a lakosság?
A lakosság részéről
felmerült és gyakran nyilvánosságot is kapott kritika nem volt mindig
elfogulatlan. Ám egyre élesebben szólaltak meg a kritikus hangok. A kutatók arra
a megállapításra jutottak, hogy a jövőbeni hitelessége és elfogadottsága a
hírszolgálatoknak és híreknek attól függ, mennyire megbízhatóak a forrásai az
újságíróknak, illetve az általuk közölt információk mennyivel
kiegyensúlyozottabbak, árnyaltabbak lesznek, mint a szociális média vagy más,
privát bulvárlapok, felületek információi.
Úgy tűnik, hogy az
eddig a Willkommenskultur-ról elhíresült német nyilvánosság, s a közvélemény
gondolkodását, elvárásait és antipátiáit megszólaltató, publikáló német sajtó
kezd kijózanodni a politikai elit “lelkesültségéből”, egyoldalú
menekültpártolásából. Herzlich Willkommen! - végre, mondhatná a józan magyar
olvasó, csak eljön Németországban a kijózanodás kora is!