Az 51. Jean Monnet esten Szvorák Katalin Jean Monnet emlékérmet kapott. Az díj átadásához kapcsolódó beszédek. Fónagy János államtitkár laudációja.
Fónagy János
Laudáció
Laudáció abból az
alkalomból, hogy Szvorák Katalin – érthetőbben: Szvorák Kati – Kossuth-díjas
énekes Közép-Európa népeinek megbékélését elősegítő tevékenységéért Jean
Monnet-emlékérmet kap
Hölgyeim és Uraim!
Szakmai díjakat,
címeket, alternatív és állami Kossuth-díjat művész ember általában magas
színvonalú művészeti tevékenységéért, iskola teremtésért, művészeti produktumok
létrehozásáért szokott kapni.
Ez az emlékérem másról
szól.
Szól Közép-Európa,
erről a világ színes, az elmúlt évszázadokban sok viszályt, marakodást megélt
térségéről, közös múltról, jelenről, és ami fontosabb: közös jövőnkről.
Szól nemzeti tudatról,
vallási ragaszkodásról, kulturális gyökerekről, és ezek kölcsönös tudomásul
vételéről, mi több: tiszteletéről.
Az együttélés
szükségességét sokan felismerik, és sokan vannak, akik tesznek is érte.
Hivatástudó pedagógusok, történészek, társadalomtudósok, a gazdasági ráció által
vezérelt üzletemberek és még sokan mások. Azt azonban kevesek ismerik fel, hogy
mind a sokszor véres múlt, mind a szükségszerű és kívánt együttélés alapjaiban
érzelmi kérdés, amire hatni kell és hatni lehet.
Érzelmeket könnyű
felszítani veretes beszédekkel, hangos jelszavakkal. De érzelmeket tartalmilag
formálni, jó irányba fordítani a művész tehetségből fakadó dalaival, énekével
lehet. Ha ezek az érzelemformáló dalok, zenék ugyanazt mondják a hallgató saját
nyelvén, saját ismert dallamvilágán, akkor azt magáénak ismeri fel és fogadja
el. Elfogadja akkor is, ha az más nyelvén szól, és elfogadja akkor is, ha saját
lelkében több, különböző világ jelenik meg.
Kedves Barátaim!
Gyermekünk kisiskolás
korában – talán házi feladat megírását segítve – igyekeztünk összeállítani a
gyerek családfáját, felmenőit, őseit. Csak a főbb elemeket említve: anyai
nagyapai ágon a Rajna vidékről származó felvidéki cipszer, anyai ágon egri
káptalani főerdész, nagyapai ágon borsodnádasdi kovácsmester. Apai nagyapai ágon
galíciai zsidó, nagyanyai ágon előbb gettóba, majd börtönbe zárt, utóbb
kitelepített bankár, párhuzamos ágon aszódi rabbi.
Színes a belső világ,
tele értékkel és szorongással, sokra képes és gyakran sérül. Egy emberben egész
Közép-Európa.
Ezt kell a hivatott
művésznek feloldani, ezt a belső világot nyitja meg Szvorák Katalin művészete.
Megnyitja szlovákok,
magyarok, ukránok, szerbek, csehek és még ki tudja hány anyanyelvet magának
tudó, keresztény, pravoszláv vagy zsidó lélekkel élő ember szívét és szemét a
másikra, a másik emberre.
Hangjával és
emberségével megnyitott és megbékített engem is. A Mindenható áldja érte, és
nagyon megérdemelten vegye át a Jean Monnet-emlékérmet.